Még mindig vár ránk egy bevásárló körútra holnap délután. Amiről már most tudom, hogy a létező legrosszabb időpont lesz, amit csak találhattunk erre a célra, de túl fogjuk élni.
Még mindig erősen töröm a fejem azon, hogy mi lehetne a "két kicsi" (akik közül az egyiknek a hóna alá érek) meglepetés ajándéka, merthogy nekik az még mindig nincs.
Még mindig nem sütöttem semmit. A linzer tervben volt ma, de aztán tervben is maradt. Emiatt mondjuk csak azért nem aggódom, mert amikor nekiállok, akkor meg akár "egyszuszra" is menni fog minden.
Még mindig rácsodálkozom újra és újra, hogy tényleg egyikünk sem dolgozik már az idén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése