Advent negyedik vasárnapján

Amikor a legtöbb háziasszony még az utolsó simításokat végezte a mindenféle teendői között, készültek a sütemények, főtt a töltött káposzta, esetleg még az utolsó ajándékok kerültek beszerzésre, sőt...rengetegen már a karácsonyi jókívánságokat is megírták, és elküldték...
Nos, mi meg fittyet hányva mindenre, ami félkész volt, vagy ami még ott várakozott a tennivalók listáján, fogtuk magunkat, és az összes gyermekünket, kocsiba ültünk, és meg sem álltunk a Balaton partig. Füreden voltunk először, ahol sétáltunk egyet a parton, és a kikötőben, tízóraira ettünk egy kürtőskalácsot, a fiúk teát ittak hozzá, én meg forralt bort. Kicsit szomorkás a kikötő a hajók nélkül, kicsit elhagyatott a Tagore sétány is, de semmihez sem fogható nyugalom és szépség van ott ilyenkor is.
Úgy terveztük eredetileg, hogy komppal átmegyünk a déli partra, és aztán Siófokon eszünk valamit, majd jövünk haza.
Ehhez képest...elmentünk Keszthelyre, ott ebédeltünk, majd aztán indultunk a déli partra. Ugye kitaláljátok, hogy megálltunk Balatonbogláron, a strandon is, a kikötőben is, megnéztük a "házunkat" is. Minden megvan, minden téli álmot alszik, minden várja, hogy majd eljöjjön a tavasz, és utána a nyár, amikor majd újra sokezer ember fog életre szóló élményeket szerezni ott, kikapcsol és feltöltődik az éves szabadság alatt. Jelenleg a kacsák és a sirályok vették át a parton az uralmat, hihetetlen hangzavarral élvezik, hogy minden az övéké.
Még megálltunk Siófokon is, megcsodáltuk a Fő tér világítását, a Víztorony fantasztikus látvány volt. Körbejártuk a téren lévő bódékat, itt is ittam egy (epres) forralt bort, és ezek után indultunk haza.
Nem kellett volna kétszer mondani, ha valaki élénk áll, hogy maradjunk, és töltsük a karácsonyt itt, bármelyik városban/községben történt volna mindez.
Az egész nap maga volt a csoda, ahogy volt....

Télen is lemegy a nap 

Azóta nàlunk is elkészült a bejgli is, úgyhogy semmi sincs veszve a hagyományos dolgok közül sem.