Hát.. nem mondom, hogy nem állt meg bennem egy tizedmásodpercre még az ütő is, amikor ma este meghallottam ezt a mondatot elsőszülött fiam szájából. Megállt. És abban a tizedmásodpercben nem is tudtam hirtelen, hogy vajon mire is kéne most gondolnom, mit fog bevallani. Szerencsére hamar meg is történt a vallomás, és nem kellett sokat agyalnom, és amúgy meg (bármilyen gáz is egy tizenkilenc éves fiúra ezt mondani) olyan cuki volt az egész, hogy nem tudtam nem megmosolyogni. Merthogy úgy szólt a vallomása, hogy neki élete legnagyobb stresszét jelentette az, amikor már tudta, hogy nincs Jézuska, és nincs Mikulás, de nem merte megmondani nekünk, hogy tudja. Azt nem is tudja igazán, hogy miért nem merte megmondani, de azt szentül meg is fogadta, hogy ő nem fogja a gyerekének majd ezt a mesét beadni, merthogy hú, ez neki nagyon rossz volt. Arra mondjuk nem emlékszik, hogy honnan és hogyan tudta meg, csak ez a stressz maradt meg benne.. Gondolom olyasmiből fakadt, hogy tudta, hogy "hazudunk neki", és mégsem mondott semmit. Vagy nem tudom.
Szerintem cuki ez a sztori, és így, advent első vasárnapján meg kifejezetten aktuális is. :) Mert ugye ilyenkor van az a dilemma szülőként is, hogy a nagyobbacska gyerekeinknél meddig hagyjuk hinni a mesékben... nos.. én a fenti történet ellenére is azt mondom, hogy jobb volt ez így. Nem tudom elképzelni, hogy varázslat és mese nélkül legyen Mikulás vagy karácsony. Azt lehet, hogy másképp kellett volna akkoriban, hogy ne legyen még így, sok év távlatából is stressz neki ez az egész, bár fogalmam sincs hogyan (elmondása szerint negyedikes volt akkoriban).
Egyébként ezért is írtam le, mert vagytok páran, akik olyan korú gyerekeket neveltek, akik esetleg érintettek már ez ügyben. Talán Ti még tudjátok ezt úgy csinálni, hogy ne legyen stresszforrás senkinek. :)
U.i.: Mindenkinek, aki úgy olvas, hogy szokott személyesen beszélgetni az érintett fiammal: Meg ne próbáljátok ezt bárhogy is szóba hozni neki.. :P
Köszönöm a tanácsot, tényleg cuki lehetett a legnagyobb fiatok ezzel a vallomással. :-) Engem is foglalkoztat a kérdés mostanában, és OK, OK, érzem, hogy lassan vagy kiderül, vagy valaki megmondja Ákosnak, de hogyan lehetne ezt tálalni? Ha meg hagyom, hogy magától jöjjön rá, lehet, úgy járunk, mint ahogy te is leírtad a történetet.
VálaszTörlésJó felütés volt :-) én még emlékszem azokra a blogposztokra, amikor ezen gondolkodsz, hogy vajon tudja/nem tudja.... hogyan fogja megtudni
VálaszTörlésFlóra tudja, hogy nincs mikulás ugyanis roblox skint vagy mit kért, amit a neten lehet megrendelni/venni és el is fogadta a dolgot, de azért visszakérdezett még, hogy de Angyalka az ugye van? :)) Olyna helyeske ezzel a dologgal, de azért, hogy ettől szorongjo egy gyerek valahogy még eszembe sem jutott:)
VálaszTörlésTeide, sajnos nincs jó ötletem ezzel kapcsolatban, hogy hogy is lehetne ezt jól csinálni.Szerintem ahogy adódik, aztán vagy fény derül majd egyszer arra, hogy jó volt e neki úgy, ahogy, vagy nem. A többieknél is ugyanúgy csináltuk, ahogy nála, nekik nem okozott ez a dolog semmi stresszt (vagy csak még nem vallották be :D) Igaz, lehet, hogy a nagytesó felelőssége is "nyomta a vállát" még akkoriban. :)
VálaszTörlés