Péntek

 Ma az a péntek volt, ami nagyon korán kezdődött, ötre mentünk dolgozni, hogy fél kettőkor haza tudjunk indulni. Időpontom volt a körmöshöz fél háromra, utána még tervben volt elmenni a Diegoba megvenni a laminált padlót, meg amire szükség van. Ebből végül nem lett semmi, mert úgy ömlött az eső, hogy nem volt kedvünk elindulni. 

Erik volt ma segíteni Patrikéknak a Dürerbe. Hűtőt, dagasztógépet, pultot, ilyeneket vittek Csepelről. Tök bírom, ahogy egymással lebeszélik az ilyesmit, megoldják egymás között. Erik hívott, amikor végeztek, hogy indul haza, nem sokkal utána Patrik írt messengeren, hogy végeztek, Erik elindult haza, ő majd jön valamikor. És ezt nem kell kérnem sem, teljesen természetes, hogy lejelentkeznek. 

Rohan az idő

 És nem csak hogy már csütörtök volt, de pillanatok alatt megint ősz lett. Pedig még nem is volt tavasz sem. A nyarat meg emlegetni sem merem. Na mindegy, nincs mit tenni, ezzel kell most megint együtt élni, ahogy láttam nagyjából még egy hétig így is lesz. 

Megvolt ma a videós kárszakértés, meglepően flottul ment minden. Azt egy kicsit sem bántam, hogy nem személyesen jött. Vagyok annyira antiszociális, hogy nem szeretek bármilyen idegen embert beengedni a lakásunkba. A telefon kameráján keresztül így is meg tudott nézni mindent, amit akart. Most már be lehet temetni a krátert, ami a nappaliban van, és nem kell majd tovább letakarni egy bútorlappal. Na, azt még nem tudom hogy fogom elviselni, hogy megint betonozás szag lesz idegent, de majd arra gondolok, hogy ilyet sem kell többet csinálnunk, csak még most ezt ki kell bírni. 

Szerda

 Ma majdnem eseménytelen nap volt, leginkább a munka foglalt le mindkettőnket. Persze azért közben számolgattunk, keresgéltünk, amikor volt pár szabad percünk. Ma délután volt itt a srác, aki majd segít a laminált padlót újra lerakni, megbeszéltük hogy is lenne a legjobb. Ő még egy egészen más verzióval is előállt, mint amiben ki gondolkodtunk, de megvettük az ötletet. Kicsit több lesz vele a munka és a felfordulás, de a végeredmény jobb lesz így. 

Roli túlesett ma a gyökérkezelésen is. Nem engedte, hogy elkísérjem, mert úgysem lehet bemenni, csak neki, de amikor még hét óra után is elérhetetlen volt, akkor azért már nagyon ideges voltam. Hatra volt időpontja. Természetesen mindenféle borzasztóság megfordult a fejemben, idegességemben felhívtam Patrikot, hogy megkérdeztem tőle ez normális e hogy ennyi ideig tart. (nekem is volt gyökérkezelve fogam, de nem tartott ennyi ideig sosem). Ő megnyugtatott, hogy teljesen normális ez, neki volt másfél órás is, biztos, hogy nincs semmi baj. Még beszéltünk, amikor végül Roli negyed nyolckor hívott, hogy készen van, minden rendben. Május 3-án kell mennie a végleges tömésre. A húzás és a két fogkezelés ára nem gyenge, lehettem volna fogorvos is (ha valaha is lett volna erre ingerenciám). A lényeg, hogy végre nincsenek fájdalmai. Természetesen még a mai akció után kicsit érzékeny ott, ahol kezelték, de emlékeim szerint én egy ilyen gyökérkezelés után zokogva mentem ki a rendelőből, mert a csillagokat is láttam a fájdalomtól. (És aztán pár hónap múlva kiesett a tömés, eltörött a fogam, és kihúzták)

Csöves nap

 Ha van valami, amit ki nem állhatok, az a tehetetlen toporgás. Valamiért a sírba kerget az, amikor valami haladhatna is, de csak malmozunk helyette. Ebben a csőtörés ügyben is azzal is tele volt a hócipőm, hogy azt mondta a szerelő ember, hogy majd a nagybátyámon keresztül üzen, mikor tudnak jönni. Én meg már tegnap este azt gondoltam, amikor végignéztem a nappalin, hogy na, ennek itt nagyon gyorsan meg kell szűnnie, lehetőleg még ezen a héten. 

Délelőtt munka közben is azon morfondíroztam, hogy is kellene ezzel a jóemberrel felvenni a kapcsolatot, így, hogy facebookon nincs fent, a telefonszámát nem tudom. A nagybátyám meg kb olyan megbízható, mint egy kétéves gyerek (és ezzel jól lenéztem a kétéveseket), két napja haza sem jött.. itt jártam gondolatban, amikor beugrott, hogy hohó, hát van egy kolléganőm, aki ennek az embernek a feleségének a barátnője. Ráadásul mi is jóban vagyunk (sok évvel ezelőtt egy csomó fociedzést  és focimeccset fagyoskodtunk együtt végig). Írtam is neki teamsen, hogy megkérdezné e nekem a telefonszámot. Tíz percen belül meg is volt.

Első hívásra tudtam is beszélni vele, egy fél órát kért, addigra meg tudja mondani, de lehet, hogy még ma jönnek. Ó, mondom ez pont összevág azzal, amit én gondoltam. Nevetett, és mondta, hogy hív nemsokára. Az is meglepő volt, hogy nem kellett egy fél napig üldözni telefonon, de az méginkább, hogy fél óra múlva tényleg visszahívott, és mondta, hogy akkor nemsokára jönnek. Erik és Roli itthon voltak, ők elkezdték a telefonos instrukciók alapján az előkészületeket, de Balázs is elkéredzkedett, azért egy ilyen volumenű dolgot még nem nagyon hagytunk úgy megcsinálni, hogy valamelyikünk ne legyen ott. Velem meg most nem lettek volna előrébb, nem én voltam itt már az igazi segítség. 

Mire én hazaértem fél négy után, már készen is voltak. A takarítás csúnya részét is megcsinálta Balázs, a felvésett beton darabok már nem voltak ott, nekem csak a finomabb része maradt. Akadt ebből a finom porból mindenhol, de este nyolcra ki volt takarítva. 

Most már csak megvárjuk a biztosítót, szeretne e jönni, vagy videochatben egyeztetünk, vagy hogyan lesz, közben beszerezzük az új laminált padlót. Nem lesz unatkozás, majd csak ha már készen van. 

Húsvéthétfő

 És tényleg ott folytattuk, ahol tegnap abbahagytuk. Ráérősen elkészült az ebéd, végre megcsináltam a házi kfc csirkemellet, amit a tiktokról mentettem le valamikor. A coleslaw-t Balázs rakta össze, én csak a hozzávalókat soroltam. Nagyon finom lett minden, szerintem máskor is lesz még nálunk ebédre. 

Ma már sokkal szebb idő volt, mint az elmúlt napokban bármikor, de tudtuk, hogy még majd a padlót fel kell szedni, úgyhogy itthon maradtunk. Hát mit mondjak, nem volt szívderítő még nézni sem, amikor Balázs nekiállt, hát még neki csinálni. Mindennel ellenkezik, hogy olyat szedjünk szét, amivel egyébként nincs semmi baj, de mit csináljunk, ha egyszer ott jön fel az a cső? Ahhoz még csak szerelőablakot sem lehet hagyni, mert a padló alatt beton van. Á, utálom az egészet. Természetesen minden óvatosság ellenére is törött is pár, mindenképpen vennünk kell valamennyit majd a visszarakáshoz, mert csak két szál van tartalékban. Már nem lehet ilyet kapni, úgyhogy majd viszünk mintát, hogy a legjobban hasonlítót megtaláljuk. 

A holnapi munkakezdés nem hiányzik egy kicsit sem, gondolom ezzel így van mindenki. 

Húsvét vasárnap

 Ma is jó sokáig aludtam, igaz, amikor éjfélkor ágyba kerültem, azt éreztem, hogy át tudnék aludni akár egy egész napot is. 

Az mindig tök jól tud esni, amikor olyan nap van, hogy nem kell menni sehova, lehet mindent ráérősen csinálni, belefér, hogy ha van kedvem hozzá, akkor csinálom, ha nincs, akkor nem. Már jó régóta csak annyiban tartjuk az ünnepekhez kapcsolódó hagyományokat, hogy esszük az ilyenkor szokásos ételeket. Karácsonykor van díszítés a lakásban, húsvétkor nincs. Nekem ezek a mindenféle nyuszis izék nem igazán tetszenek, a tojásfa az aranyeső "haszontalansága" miatt megint csak nem a szívem csücske, így aztán nem erőltetem ezt.  Egyébként is mindenki jobban értékeli az ünnepek körüli nyugalmat, pihenést, mint bármi mást. 

Így telt ez a vasárnap is. A férfiszakasz délután elment focizni, én addig élveztem itthon egyedül a csendet. Aztán amikor hazajöttek már csak tévét néztünk, időnként valaki evett egy sütit, vagy valamit. 

Holnap szerintem innen folytatjuk. 

Nagyszombat

 Balázs ma délutános volt, ami roppant furcsa volt, nagyon régen nem volt már ilyen. Mondjuk az stílusos, hogy éppen nagyszombaton került rá a sor. Mindegy, végülis nem dőlt össze a világ, úgyis esett az eső, meg úgyis sütni készültem ma. 

Kellett még vásárolni is, mindent nem tudtam házhoz rendelni. Nagy bölcsen ezt is délutánra időzítettem, gondoltam, addigra már lemegy a nagy roham. Tömeg tényleg nem volt, de ráment azért egy jó óra. Majdnem három óra volt már, mire nekiálltam a sütésnek. Készült kókusz kocka, méteres kalács és fonott kalács (ez utóbbi szénhidrát csökkentett verzióban is) Jó lett volna mindezt úgy csinálni, mint a főzős műsorokban, hogy minden oda van készítve, meg a tálak is valahogy öntisztulók, de itt a magad uram élve érvényesült. Közben odatettem a sonkát főni, figyeltem mikor forr fel, hogy aztán tudjam mennyi idő kell neki. 

Még nem volt készen minden teljesen, amikor kezdődött a Fradi meccs. A méteres kalácsot félre is tettem, hogy majd a meccs után készre csinálom. Utólag jobban tettem volna, ha a meccset csak fél füllel figyelem. Megint kikaptunk, és ami még rosszabb, megint nem játszottunk jól. 

Mindegy. A meccs után kész lett a süti, elpakoltam mindent a konyhában. Kellemesebb elfáradtam.