Döcögős egy munkanap volt a mai. Nem is volt túl sok dolgom, meg nem is vagyok az a típus, aki képes arra, hogy egy valamivel óráig elszöszmötöljön. Meg kell csinálni, akkor lássunk neki, és legyen kész.
Emiatt aztán voltak még unatkozós félóráim is ma, és még olyan szerencsém sem volt, hogy mondjuk akkor beszélgetünk egy jót, mert nem azokkal dolgoztam, akikkel esetleg szívesen beszélgettem volna. De ez lehet az én hibám is, mert szépen tartom a három lépés távolságot azokkal, akikkel nem vagyunk egy hullámhosszon. Jobb ez így, tanultam én is a saját káromon is, meg másokén is.
Balázs is dolgozott ma délelőtt, úgyhogy vele legalább néha tudtam beszélgetni, és szerencsére az idő sem állt meg, délután kettőkor meg már készülődhettünk haza. Ez a jó abban, ha az ember már hajnali ötkor dolgozik.... hogy hamar lehet hazamenni.
Itthon aztán délután jól nem csináltunk semmit, csak pihentünk, meg elmentünk vásárolni, és ez így pont jó is volt.
Hétvégén úgyis lesz meccs is, meg moziba is megyünk, Balázs dolgozik is holnap, úgyhogy kellett is ez a ma délutáni semmittevés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése