Már megint az van, hogy épp csak négy órám marad alvásra, mielőtt holnap hajnalban visszamegyek dolgozni. Nagyon kevés lesz, és az egészen biztos, hogy rettenetesen nehéz lesz felkelni, Balázs legalább negyvenszer fog majd szólni, hogy keljek már.. :)
De már most is azzal vigasztalom magam, hogy így viszont holnap délután legkésőbb fél háromkor elkezdődik majd a hétvége, ami egészen hétfő délig fog tartani, mert hétfőn sem a saját műszakomban fogok dolgozni.
Reggel olyan felhőszakadásra ébredtem, hogy egy pillanatra nem is tudtam, hogy mi az a hang, amit hallok. Főleg, hogy addigra a telefonom is csörgött, Balázs hívott, hogy tudassa velem, esik. a tetőablakok meg nyitva. Gyorsan kipattantam az ágyból becsukni mindent, még mielőtt beázunk, és aztán még néztem egy darabig bambán, hogy micsoda szürkeség és sötétség van fél hétkor. Azok, akik ettől azt várták, hogy majd milyen jól felfrissül a levegő, tévedtek, mert szerintem rosszabb volt így, mint amikor csak a nap tűzött. Én mondjuk nem panaszkodom egy szóval sem, továbbra is szeretem ezt a meleget. Olyankor is, amikor szatyrokkal megpakolva gyalogolok három kilométert is akár. Mennyivel jobb ez így, mint amikor a hideg széllel kellett megküzdeni.
Én is továbbra is szeretem a nyarat, akkor is ha tusolás után fél perccel ár minden pórusomból izzadok:) Ja és amit még a nyárnál is jobban szeretek az a nyáriszünet:))
VálaszTörlés