Annak ellenére, hogy úgy tűnik a mai (és a tegnapi) napsütésből, hogy közeleg a tavasz, és mintha ma már a madarak is másképp csicseregtek volna, mint a múlt héten, nekem bizony igencsak semmi kedvem semmihez. Arra is tökéletesen jó volt ez a hét, amit itthon töltöttem egyedül, hogy teljesen magamba forduljak. Nem volt kihez szólnom, meg ha lett volna, akkor sem szívesen beszéltem volna, mert a beszéd kicsit fájt. Nem is kérdezte meg senki egész nap, hogy mit ennék, vagy főzzön e egy teát, vagy akármi.. Amúgy valószínűleg azt mondtam volna, hogy nem kérek semmit, majd megoldom, csak úgy a gesztus az néha jólesett volna.
Na de már holnap teljesen tök jól leszek, és ettől a hangulatom is más lesz.
Megjön majd a Te kedved is egész biztosan, ha végre jobban leszel egy picit! Egyébként ma én is azon sajnálkoztam, hogy nem igazán tudjuk kihasználni ezt a szép időt, csak a fiúkat toloncoltam ki a kertbe :) ... De mintha javulgatnánk, így az a terv, hogy holnap sétálunk egy jót, ha ilyen napsütés lesz, szerintem mozdulj ki egy picit te is, nagyon hangulatjavító tud ez lenni :) ... Egy-két hét múlva nyoma sem lesz a télnek, ráadásul észrevetted, hogy délután 5-kor még világos van :)?
VálaszTörlésMegértelek, igenis néha jólesne a törődés a környezettől, és nem olyanokra gondolok, akik, suliban vannak, vagy dolgoznak.
VálaszTörlés