Ma könyvtárba mentem a legnagyobb fiammal. Kettesben, gyalog. És közben f*sta a szót, akarom mondani egyfolytában beszélt. Mondjuk javára legyen mondva, nem beszélt hülyeségeket, és pl. a gumivonatról én tőle hallottam először. Először nem is hittem el, de mikor azt mondta, hogy csak nyugodtan olvassak utána, már bántam, hogy egyáltalán hangot adtam a kétségeimnek.
Aztán hazafelé újfent elszórakoztatott a gondolataival. Így megtudtam, hogy külföldre készül. Mert ő tizenkettedikre úgy fog tudni németül is, hogy bármikor mehet bárhová, el fog boldogulni. És hogy milyen rendes gyerek... azt mondta, majd ő utalja nekünk a nyugdíjat onnan, ahol végül majd kiköt. :) Úgyhogy nyugdíj-ügy pipálva. ;)
Más: ahogy szeretem ByeAlexet, mint dalszerzőt, és azt a valakit, akiből valamennyit már megismertem a közösségi oldalnak köszönhetően, annyira nem jött be Márta Alex. Mintha nem is ugyanaz az ember lenne, aki az Özsébet megírta, mint aki énekli "Csókolom"-ot, vagy akár a "Hé, Budapest-et". Nagyon gyorsan kiolvastam a könyvét, úgyhogy nem volt azért rossz, de biztos, hogy többé nem fogom elővenni. Maradok ByeAlexnél. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése