Most jó

Hozzám most érkezett el az a megnyugvás, aminek legkésőbb advent negyedik vasárnapjáig kellett volna megérkeznie. De semmi gond, jobb ez későn, mint soha. Most van az a csend a lelkemben, ami miatt akár újrakezdhetnénk az egész karácsonyosdit, mert most lenne olyan, amilyennek szeretném. De nem lehet ilyet, és nem is akarok elégedetlennek tűnni sem (mert tulajdonképpen nem is vagyok elégedetlen egy kicsit sem), csak úgy érdekességképpen említem meg.
Dédelgetem magamban ezt a jó érzést, és próbálom itt tartani. Elemezgetem, hogy mi lehetett az, amitől végül kialakult. Sok minden van, és egy csomó minden pont ellenkezőleg lesz már a jövő héten is, de nem baj. A holnapi nap még az enyém lesz ebben a jó érzésben, és én el fogom raktározni minden kis pillanatát, és minden nehezebb pillanatban elő fogom szedni, és emlékezni fogok.