Ez van mostanában

Az volt a tervem, hogy nem írok mostanában erről a témáról. Nem nagyon tudom megmagyarázni az okát, talán nincs is. Kicsit bemagyaráztam magamnak, hogy nyavalygás mindig ugyanazt hajtogatni, és ráadásul másoknak dögunalom is lehet ugyanaz a téma szegről-végről. De az, hogy nem írok, úgy tűnik, nem jó. Vagy nem is tudom, jó e, vagy épp mindegy a dolog. Mindenesetre most azt találtam ki, hogy kipróbálom az írás terápiás erejét, és hátha azzal, hogy írok róla, meg is szüntetem a problémát. Vagy legalább egy kicsit jobb lesz tőle.
Szóval... mióta volt május elején az a bizonyos történés valahogy semmi sem kerek. Eltelt lassan másfél hónap is már, sőt, mindjárt kettő is, és messze nem nyertem vissza a régi formámat. Eljutottam a neurológushoz, akit sikerült igazán tanácstalanná tennem azzal, hogy mindennek ellenére ismét negatív lett az eeg-m.
Ha emlékeztek rá, akkor felajánlotta a segítségét Eszter, aki doktornő. Szerzett is nekem egy időpontot, jövő hét kedden megyek Pécsre a Neurológiai Klinikára, hozzá. Eszternek már most is nagyon hálás vagyok, és nagyon nagy reményekkel megyek, hátha végre kiderül valami.
Na és hogy azt is eláruljam mitől vagyok így kibukva... Szóval... a lábrázásos éjszakák nem szűntek meg, sőt, egyre gyakoribbak. Múlt héten volt egy igazán gázos éjszakám, amikor 13 ilyen rángatózás is volt. Nem fájnak ezek, csak reggelente vannak komoly izomfájdalmaim. De tudom, hogy ez nem normális. A heti egy sem, meg az éjszakánként egy sem. Nem értem, mitől vannak. Pedig próbálok rájönni az okára, hogy ki tudjam iktatni. De tökmindegy, hogy dolgozom, vagy nem. Mindegy, hogy sokat ettem, vagy keveset, mindegy, hogy mennyit aludtam. Mindegy, hogy hétköznap, vagy hétvége, mindegy, hogy van e front, vagy nincs. Apropó, front. Ha még az is nehezíti az életemet, akkor komoly gondban vagyok, mert akkor még a fejem is szétszakad. A múlt hétvége is egy ilyen "nagy fejfájás hétvége" volt, amikor egyszerűen nem hagyta abba, és nem szűnt meg semmilyen fájdalomcsillapító hatására sem.
Sokszor vannak napközben is olyan érdekes jelenségek az életemben, mint "lezsibbad az egész fejem", vagy épp csak a bal kezem.
Be kell valljam, most már nagyon elegem van, és nagyon türelmetlen vagyok. Zavar a saját "bénaságom", zavar, hogy még mindig csak egyhelyben toporgunk, és semmit nem léptünk előre. Ja, de... van egy újabb beutalóm mri vizsgálatra. Amire kaptam is időpontot... október 12-re. :D Egy vicc..
Szóval.. ez van most. Teljes zavar és káosz az egész. Még él bennem a remény, hogy nemsokára lesz, aki kibogozza a szálakat.