Az a baj, hogy még mindig nincs olyan kütyüm, ami írna a fejemből.. és minden amit ide szánok, rögtön onnan ide is kerülhetne. Mert lenne egy csomó megosztanivaló gondolatom, de meg kell osztanom magam. Nem tudok egyszerre több helyen lenni, pedig milyen sokszor jól jött volna már.
Tegnap és ma konyhát takarítottam. Mindent, jó alaposan kisikáltam, a tél összes porától megszabadultam. Ez tök jó, mert most csillog-villog minden, és jól is esett megcsinálni, még akkor is, ha tegnap a derekam akart leszakadni, ma meg úgy remegnek a térdeim, hogy majd összeesek... Viszont nem volt időm itt ülni, és írni.
Holnap és holnapután nyílt nap lesz a suliban. És ugyan még én magamat is egy gonosz dögnek gondoltam miatta, de felvetettem a gondolatát annak, hogy én akkor most ezt kihagynám... de olyannyira nem aratott osztatlan sikert, hogy a gonosz dög cím is eltörpült. Így aztán erőt veszek magamon, és megyek. Angol-órára, magyar órára, matek órára holnap, holnapután meg nem is tudom.
Délután pedig mindhárom gyerekünkkel okmányirodába megyünk, személyi igazolványt kapnak a fiúk. És ugye micsoda nagy rendező a sors? A "majdnemlányunk" is holnap megy az első személyit intézni. Mondhatnám, az összes gyerekem egyszerre kapja meg ezt az igen fontos okmányt. :)
Úgyhogy idő tekintetében megint csak nem leszek épp milliomos.
Még szerencse, hogy itt mindig áll az idő. És minden bejegyzés megszületik egyszer, ha akar. :)
De igyekszem..már csak önző okokból is. Lassan telítődik az agyam a mindenféle kavargó gondolatokkal, kérdésekkel, meg azokkal, amik kikívánkoznak belőlem.
nem a bejegyzés kapcsán,de elég ha csak annyit mondok,hogy köszi????
VálaszTörlésMondanod sem kellett volna. :)Bármikor, máskor is. :))
VálaszTörlés