Kedd

 Minden nap tartogat újabban valami kihívást, amire pedig nem feltétlenül vágynék. Igaz, azt is tapasztalom, hogy ez a folyamatos pörgés azért tök jól karbantartja az agyamat is, mert az ilyen időszakokban valahogy összeszedettebb és kevésbé feledékeny vagyok, mint a nyugis napokon. 

A héten megint helyettesítek is a hűtött területen. Nincs nagyon sok tennivaló, de akad minden napra valami. Arra már a múltkor is rácsodálkoztam, és most is megint, hogy ott mennyivel segítőkészebb és jobban felkészült mindenki, mint a mi részünkön. De az is lehet, hogy nálunk mindenki borzasztóan lusta, és úgy áll hozzá mindenhez, hogy más is odaférjen. A frissáruban meg tudja mindenki, hogy a tennivalókat el kell végezni a lehető legrövidebb időn belül. Kár, hogy összeférhetetlenség miatt nem dolgozhatok ott mindig, ez a fajta hozzáállás jobban illik hozzám. 

Munka után elhoztuk a boglári kulcsot, aztán még elvittünk az apácákhoz pár zsák ruhát. Éppen mise volt a templomban, így nem találkoztunk, de már kaptam üzenetet, hogy megtalálták őket, és köszönik szépen, holnap napközi után ki is osztják őket. Ezért nem hirdetem meg sohasem ezeket a ruhákat, felesleges lenne párszáz forintért árulni őket, amikor tudom, hogy lesz, aki holnap nagyon fog örülni, hogy rátalált egy kabátra például, és nem kell azon gondolkodnia, hogyan fogja megvenni. Emlékszem, hogy én is milyen hálás voltam annak idején, ha valakitől kaptunk ilyen segítséget. Azt meg egyébként is őszintén hiszem, hogy az Univerzum így van egyensúlyban, ha mindig az segít, aki épp megteheti. Mindenkinek van valami, amit adhat a másiknak, akinek épp az a valami hiányzik. És ez néha semmibe nem kerül, csak egy kis odafigyelésre van szükség. 

Egyébként eltelt most már a tizenharmadik nap is a negyvenből, éjszaka talán esett, de napközben nem. 

Már csak kilenc nap

 Azt nem is tudom, hogy írtam e, vagy csak akartam múlt héten, hogy végülis nem elsején megyünk, hanem harmincadikán délután. Ez a plusz egy éjszaka is sokat jelent. Amúgy is simán cimborálnék az ördöggel is, ha megadatna, hogy bármikor, bármennyi időt ott tölthessek. De így már csak kilenc nap, és már csak hetet fogok dolgozni addig. Igaz, már ma is azt éreztem, hogy nem bírom ki ezt sem. Annyi minden van a nyakamban még addig, de a cél lebeg a szemem előtt. 

Ma gondolom sokan emlegettetek, mert ez már aztán tényleg az én időm volt, de tudom, a többségnek ez már sok. Őket sajnálom azért, de bevallom, én nagyon élvezem. 

Volt pár furcsa napom is mostanában, és ugyan amiatt nem izgultam egy cseppet sem, hogy esetleg többen leszünk, de az nem esik jól a lelkemnek, hogy úgy tűnik, lassan készülődnöm kell egy újabb korszakra. De egy alkalom még nem a világ, elhessegetem a gondolatot is inkább. 

Ez a Náray könyv nem egészen az, amit vártam (nemsokára végére érek az elsőnek). Olyan irgalmatlan a tempó, amit alig győzök feldolgozni. És ugyan valóban nagyon jó stílusban ír, de kiakaszt vele, hogy mindenki meghal..Mondjuk arra már most kíváncsi vagyok, mi lesz még a következő két könyvben. 

Apák napja

 Csak pár éve kezdték itt nálunk is ünnepelni, ahogy látom, azért egyre több család életének lett ez is egy ünnepnap, akárcsak az anyák napja. Valamelyik nap láttam egy tiktok videót egy ovis apák napjáról is. Nagyon cukik voltak. 

Én azóta tudom nagybetűvel írni az Apa szót, mióta látom, hogy Balázs milyen apja a gyerekeinknek. Azóta tudom, hogy valóban létezik olyan Apa, aki feltételek nélkül szereti a gyerekeit, aki bármikor, bármit megtesz értük. A saját életemben ezt nem tapasztaltam meg, nálunk mindig ára volt annak, hogy kapjak egy kis figyelmet, vagy törődést. És aztán az lett a vége, ami. ..

Nagy feneket nem kerítettünk a mai napnak (az anyák napja sem jár extra dolgokkal nálunk), végülis teljesen természetes részünkről, hogy mi vagyunk a fiaink szülei. Ők azért gondoltak rá, és mire hazaért a munkából, beszereztek neki pár kaparós sorsjegyet ajándékba. Örült neki, bár szerintem az igazi ajándék az volt neki ma is, hogy amikor hazaért a munkából, itthon vártuk mindannyian, és együtt ebédeltünk. 

Szombat

 Nem nagyon van mit mesélni a mai napról. Megvolt a szombati fejfájós nap, de nem hagytam magam leteríteni. A szokásos szombati mosónap is megvolt, négy adag gyűlt össze a héten. De már minden a szekrényekben van Ezen felül extra dolgokra azért már nem nagyon volt energiám, majd talán holnap. (Vagy akkor sem) 

Egyébként most már magamban úgy tervezek mindent, hogy még a nyaralás előtt kell megcsinálni/elintézni, vagy ráér utána is foglalkozni vele. Van ilyen is, olyan is..

Pénteki büszkeség

 Ma volt az a nap, amikor Roli az ágazati alapvizsga gyakorlati részére ment. Ő látszólag nem izgult, de én azért annál inkább. Akkor meg már főleg, amikor még délben sem tudtam róla semmit. 10 órakor kezdődött a vizsga, még tegnap is azt mondta, hogy kb masfél óra. Azt sejtettem, hogy az eredményhirdetést is meg kell várni, de még ma reggel is a lelkére kötöttem, hogy azonnal jelentkezzen, ha már túl van rajta. Még egy órakor sem volt elérhető messengeren sem, de aztán negyed kettő körül végre jelentkezett. Azt írta, nehezebb volt, mint várta, de azt gondolja, 70 pontja legalább lesz. 

Meg kellett várni, amíg mindenkiét kijavítják, csak utána volt eredményhirdetés. Fél hatkor írt, hogy mehetünk érte, most mennek be az eredményhirdetésre. 

Kicsit elcsigázottan jött, megviselte az egész nap, melege volt a hosszú fekete nadrágban és fehér ingben, de ott volt a kezében az igazolás a sikeres vizsgáról. Kicsit alulértékelte magát, mert a 70 pontnál többet ért el. 😊 Büszkék vagyunk rá. 

Csütörtök

 Ez nem volt az én napom. Már fejfájással keltem, és nem is múlt el kora délutánig. Amikor végre megszabadultam ettől, akkor kezdődött a mindenféle gyomor és hasfájás, ami még kitart most is. Jelem pillanatban egy lyukas garast sem adok érte, hogy reggel dolgozni megyek. Pedig nem terveztem szabadnapot.

A nyolcadik nap is eltelt eddig eső nélkül, de most épp dörög az ég..

Szerda

 Az nem túlzás, hogy ma reggel mindenki a tegnap esti elképesztő, fantasztikus és történelmi jelentőségű focimeccsről beszélt. Nem titok, a harmadik gólnàl elsírtam magam. Sosem láttam még ilyet a magyar csapattól valós időben (mert naná, azt a 6:3-at láttuk felvételről), igazi katartikus élményt nyújtott. Napközben is többször felemlegettük, mindenhol erről cikkeztek egész Európában. Hihetetlenül jó érzés. 

A munkanap ma is gyorsan eltelt, sok dolgom volt, sokat is kell még a nyaralásig hátralévő két hétben gondolkodnom, terveznem, előkészítenem. Néha nagyon elegem is van belőle, jó lenne kicsit unatkozni is, de majd egyszer eljön ez is. 

Munka után elvittük Freddyt az állatorvoshoz , megkapta a szokásos kötelező oltását, átesett egy alapos fültisztításon és körömvágáson. Teljesen be volt zsongva a szagoktól, meg a kutyáktól. 

Eltelt közben a hatodik és a hetedik nap is a negyvenből eső nélkül.