A Ravasz, az Agy, és (két) füstölgő puskagolyó

Avagy megint szerepváltáson estek át a fiaim. Hol van már a három nyúl belőlük, akik összebújva, békességben aludtak szépen? De mostanra már a három muskétáson is túlestünk.. de még mindig nem tartunk a három testőr fejezetnél. Most épp a címben említett filmben statisztálnak.
(és szól ez a bejegyzés minden kicsit kétségbeesett szülőnek, különösen Anikónak, aki mindig azt hiszi, hogy csak náluk van ilyen...)
Szóval.. a Ravasz. Aki Erik fiam, ezt egész biztosan kitaláltátok azonnal. Mert rafinált, és mindent elkövetett azért, hogy ne tudjuk meg.. csakhogy nekem egészen véletlenül (és erre, hogy véletlenül nem vagyok ám büszke) eszembe jutott, hogy ezer éve nem láttam az ellenőrzőjét. Nos, nem véletlenül nem láttam. És jobb is lett volna nem látnom, mert ahogy lapozgattam benne, majdnem ott helyben stroke-ot kaptam. Mert szerepel benne mindenféle jegy, ami csak adható. Egy egyes természetismeretből, felszereléshiány miatt. Egy egyes angolból, dolgozatra. (wtf) Egy egyes angolból szintén felszereléshiány miatt. És egy rajzból is van ugye, ugyanezért (de az az én saram volt akkor) Aztán kettes dolgozat természetismeretből. Hármas magyarból. Jó, szerencsére vannak négyesek is, és a matekjegyei meglepően jók. Mégis.. igyekeztem lazán kezelni, ahogy ezt meg is fogadtam (és nem felejtettem el), de csaknem hagyhattam szó nélkül. Nem is hagytam. Nem is tette zsebre, amit hallott tőlem. Aztán okulva a tavalyi hibámból, még azon melegében, felzaklatott állapotomban megírtam Balázsnak is emailben, hogy mit találtam. (Ja, és van tanári figyelmeztetése is, mert zavarja az órát.. gondolom vihog) Úgyhogy este Balázs is elkérte az ellenőrzőjét, és azt sem tette zsebre, amit tőle hallott. Egyelőre el van tiltva a számítógéptől (igen béna büntetés, de ez az egyetlen, amit tényleg büntetésnek él meg), és minden nap referálnia kell a tanultakról.
(azt, hogy mi minden fordult meg a fejemben ennek kapcsán az én hibáimról, majd egy másik bejegyzésben)

Aztán, az Agy. Aki Patrik. Mondhatnám a kötelességtudó Agy. Aki nagyon becsületesen készül a felvételire, nagyon komolyan veszi anélkül, hogy nógatnánk miatta. Emellett még felkészült a matek vizsgára is becsülettel, és ma ötösre abszolválta. Pedig életében először izgult. Tegnap este kérte, hogy mindenképpen gondoljak rá ma, mert még sosem félt vizsgától, de most ettől nagyon. Megértettem, amúgy.. én is biztos rettegtem volna. És ez az Agy amúgy egyáltalán nem készül matematikai vonatkozású pályára. Sőt, alig várja, hogy ne kelljen ennyit matekozni. (mi lenne,ha még szeretné is?) Az Agy hihetetlen mennyiségű információt tárol magában, és megfelelő helyzetekben mindig elő is szedi ezt a tudást. Aki csak azért nem lesz ötös fizikából, mert nem volt ideje négyféle plusz feladatot megcsinálni az ötösért. (és mi egyet is értettünk vele ebben, hogy hagyja a fenébe, nincs ennyi idő a világon sem) És ez az Agy az egyik (gyakorló) magyar felvételi feladatsort  38 pontosra írta. A negyvenből. Az jó. :) Az Agy jövő szombaton élesben is írja, és én nagyon izgulok érte, hogy minden úgy sikerüljön, ahogy szeretné.

És a füstölgő puskagolyó szerepében még mindig Roland. Jobb napjain simán kitesz kettőt is, gond nélkül. :) Egy kicsit őrült a gyerek, és nem kicsit fárasztó. Még mindig azt a korszakát éli, amikor mindenáron rá kell figyelni, és bármivel el akarja ezt érni. Pedig ki kéne már nőnie így a kilenc évesség küszöbén. A kis puskagolyó napokig képes fárasztani a trükkjeivel, és megsértődik, ha nincs kedvem hozzá. De ez a puskagolyó még mindig esik-kel, egészen biztosan szerez minden héten valami sérülést, és bármelyik pillanatban megtörténhet, hogy valami nem úgy sikerült, ahogy szerette volna. De akkor vagy zokog kétségbeesetten, vagy dühöng, mint egy őrült. :D Egyébként meg még mindig a Ravasz és az Agy tökéletes keveréke. Mert hol így, hol úgy van nála.. Mikor milyen kedve van. :)

Mi pedig minden nap lesünk csak, mint Rozi a moziban.. és néha nem is hisszük el, hogy ezek a mi gyerekeink. De azért jó ám még ez is. :) Csak néha kiborulunk. :D

Év végi őrület... májusban

Ez egy igazi őrült hét... és jó lesz, nagyon jó lesz, amikor végre hétvége lesz. És kivételesen nem is annyira a pénteket várom, mint a szombat délutánt, mert majd addigra már elvben nem lesz semmi dolgunk.
Rolinak van a legfeszítettebb programja a héten, ovis létére. Hétfőn úszás, nyílt nap volt, de sajnos addigra nekem randim volt az eeg-vel, így már nem tudtam visszacsinálni. Tegnap gyerek nap volt az oviban (jó korán, de ez van), ugrálóvárral, miegymással, úgyhogy jól elfáradt, és jól elharapta a száját ugrálás közben (de mára kutya baja). Ma kirándulni mentek Tatára, dacára a szélnek egy egész műszakot lehúztak.. fél ötkor ért velük haza a busz. Nagyon jól érezte magát, csak valami fekete, puha szőrű kutyus után busongott, amiért Ő nem jöhetett velük. Holnap Halász Judit koncertre mennek az ovival (itt lesz helyben), pénteken sport nap. Szombaton reggel úszóversenyre megy, életében először, de szóltak, hogy vigyem már el, mert nagyon ügyes. Az úszóverseny után pedig szülinapi buliba megy.
Csak kapkodom a fejem, és tök örülök neki, hogy képes voltam mindezt fejben tartani, mindent időben befizetni, stb.
Erikéknél mégis lesz anyák napja az iskolában. Azok után, hogy anyák napja előtti pénteken hazaüzenték, hogy nem lesz, mert röhögtek a próbán. Igazából bele is nyugodtam, a gyereket eszembe nem jutott leszidni érte, mondtam oké, nem lesz, nem lesz. Viccesen megkérdeztem, hogy azért itthon megtarthatjuk, ugye? Erre ma be van írva, hogy pénteken fél ötkor anyák napja. És kell kettő darab fénykép róla, meg kettő darab ajándéktasak. Ez nem volt beírva, ezt ő mondta el. A fotó méretéről fogalma sincs, de azt hiszi, olyan kocka alakú kell (igazolványkép?). Az ajándéktasak mérete szintén rejtély, abban maradtunk, hogy "nem kell túl nagy". Igazolványképet találtam, nagy nehezen, ajándéktasak jelen pillanatban még nem áll rendelkezésre, de szent esküt tettem rá, hogy holnap beszerzem, és pénteken ott lesz.
Persze holnap egész nap dolgozom, és zárás után egyenesen robogok az oviba a ballagási megbeszélésre. Holnapután délutános leszek, munkából egyenesen anyák napi ünnepségre megyek.

A hét végénél pedig csak az év végét várom jobban. Egy hónap még, és több éves tapasztalatom azt mondatja velem, hogy az őrület csak egyre fokozódik... mert mindenki most fog majd dolgozatot iratni, feleltetni, Patriknak három vizsgája lesz az idén (történelem, ének, és művészettörténet), plusz kompetencia felmérés.
Év végéig meg még egy erdei iskola is van Eriknek, amiről még mindig nem vagyok meggyőződve, hogy jól teszem e, ha minden ösztönös ellenérzésemet legyőzve elengedem, vagy hallgassak az ösztöneimre, és tartsam itthon, vállalva, hogy ő is haragudni fog rám (kb. egy napig), meg még ki is marad valamiből. Nem tudom...
És várhatóan a jövő héten megtudjuk, hogy Roland fiunk melyik osztályba fog járni. Arról sem győztem még meg magam, hogy jó lesz, ahogy a sors akarja, mert Eriknél sem jött ez be.

Azért nagy szerencse, hogy a kutyák nem járnak kutyaiskolába.. tuti, hogy most ott is vizsgaidőszak lenne, vagy ilyesmi. :D

Ja, és csatlakozom az összes fázós blogtársamhoz. Én is kérem vissza a nyarat. Reggeltől, ha lehet.