Ma meghozta Erik a tavalyi nevelési tanácsadóbeli felmérés részletes szakvéleményét.
A vizsgálatot kérte: CS.V.M Általános Iskola -BT? státusz esetleges megszűntetése céljából
2008-ban végzett iskolaérettségi vizsgálatán további óvodai nevelését, egyéni felzárkóztatását láttuk indokoltnak.
Jelen vizsgálatunkon jól együttműködő, kialakult feladattudattal, munkaérettséggel, ép figyelmi funkciókkal rendelkező gyermek. Az instrukciókat, feladatokat többnyire érti, legjobb tudása szerint végrehajtja. Az óvodában mért állapothoz képest fejlődést mutat. Munkáit önállóan nem, felszólításra ellenőrzi.
Olvasása folyamatos, túl gyors (a megengedett 280 mp helyett 164 mp alatt), időtartamot kevéssé érzékeltet. Hibaszáma a határérték alatt marad: betűket téveszt (ú-ű-t konzekvensen, b-p, é-e), szóoszlop utolsó elemét lehagyja, betűt kihagy (neve napjára-névnapjára).
Szövegértése, szövegemlékezete olvasott szövegre vonatkozóan 66 %-os, hallott szöveg esetén életkori feldolgozottság szintjét mutatja. A kifejező készség nehezített, szókincse pontatlan (ravasz=bátor, okos), szótalálási nehézség és diszgrammatizmus megfigyelhető (pl. barátjai) Kérdőszavakra adott válaszaiból többször hiányoznak a toldalékok (Miből?- "kemény karton papír", Mivel? - "celuksz").
Írása jól olvasható a helytelen ceruzahasználat (nincs támasztó ujj, a hegyénél fogja csokorfogással) ellenére. Másoláskor írásjelet hagy el, a "b" betű alakítása problémás. Tollbamondáskor magán- és mássalhangzó időtartamát jelöli rosszul; a tagolási nehézség minden szinten jelentkezik: szöveget nem tagol mondatokra, szavakat egybeír, szót rosszul választ el.
Matematika vizsgálat:
-Tájékozódása saját testen, síkban, térben, viszonyításban, időben egyaránt bizonytalanságokat mutat.
-Mechanikus számlálása növekvő és csökkenő sorrendben megfelelő.
-Számnév- számjegy egyeztetése, számjegyek írása és elhelyezése jó.
-Mennyiségi relációk felismerése pontos, írásbeli jelölésük jó.
-Globális mennyiség-felismerése saját testen és eszközön is megfelelő.
-Mennyiség-állandósága kialakult.
-Auditív számemlékezete pontosabb, szövegemlékezete pontatlanabb.
-Adott szó-, illetve számsorok fordított sorrendiségű visszaadására 3 elemig képes.
-Számolásos feladatok: absztrakt szinten még nem végez műveleket. 10-es számkörön belül is ujjait hívja segítségül. Számításai így túlnyomó részben pontosak.
-Szöveges feladatok szövegeit pontosan adja vissza, feladatmegoldás során azonban előfordul, hogy elfelejti a szövegben szereplő adatokat, így megoldásuk nem minden esetben jó.
-Egy- és kétváltozós számsorok logikai szabályait felismeri (ujjain számolva), elemeit a megállapított szabály szerint bővíti.
Raven tesztben elért pontszáma: 10 pp.
Összegezve: Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy Erik a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdők csoportjában tartozik. (közoktatási törvény 35. § (4) bekezdés)
Anamnézise a nehézségek kialakulásával összefüggésbe hozható adatokat tartalmaz. Nehézségei hátterében egyenetlenül fejlett részképességek, a nyelvi területek érintettsége valószínűsíthető.
Javasoljuk: nehézségeinek figyelembe vételét, differenciált bánásmódban való részesítését; méltányos értékelését az iskolai élet során; eszközhasználat lehetőségének biztosítását matematikából; tantárgyi felzárkóztatást, korrepetálást szükség szerint.
Fejlesztő, felzárkóztató foglalkoztatásra jogosult intézménye keretein belül, egyéni fejlesztési terv alapján. Ellátása közoktatási törvény 30. § 7. és 52. §7.,11/c pontjai szerint szervezhető.
További fejlesztést igénylő területek:
-vizuális észlelés, differenciálás,
-ceruzafogás, grafomotorika,
-vizuomotoros koordináció,
-tagolás,
-verbális-akusztikus észlelés, differenciális emlékezet,
-emlékezet,
-beszédészlelés, beszédmegértés Dr. Gósy Mária fejlesztő programja alapján,
-szókincs, kifejező készség, mondatalkotás, toldalékhasználat,
-téri, idői tájékozódás,
-absztrakt gondolkodási művelet.
A tanulói létszám meghatározásakor 2 főként vehető figyelembe. (közoktatási törvény 3 számú melléklet II/3 pont)
Felülvizsgálatát az iskola kezdeményezésére a szülő/gondviselő beleegyezését követően a k 2012/2013-as tanévben végezzük.
A felülvizsgálat időpontjáig véleményünk érvényes.
A szülő a javaslattal egyetértett.
B., 2010. november 16.
Nem is olyan rég írtam itt Erikának válaszként, hogy mifelénk a nevelési tanácsadó malmai igen lassan őrölnek. Ezzel most az én gyerekem életéből elvettek egy tanévnyi fejlesztést. Ami nagy kár, mert már sokkal előrébb tartanánk, mint ahol most. Merültek fel azért bennem költői kérdések: Miért nem tűnt fel a tanítóknak, csak az utolsó pillanatban ez az egész? Miért mondták tavaly egész tanévben, hogy nem kell fejlesztés, mindent tud, mikor az idén már az első hónapokban kibukott, hogy vannak lemaradások, és nehézségek? Miért nem tanulhat Meixner-módszerrel?
Végül is a kérdésekre ha vannak is válaszok, már nem lényegesek. A lényeg azon van, hogy behozzuk... mert már nincs túl sok időnk erre, jövőre nyelvet is kell tanulni. Márpedig juszt sem fogják felmenteni nyelvtanulás alól. :)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: diszlexia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: diszlexia. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. nov. 21.
2011. nov. 7.
Agyszippantó hétfő
avagy fogadó órán jártam. Már a múlt hónapban elhatároztam, hogy majd most, novemberben megyek csak. És milyen jól tettem... mert októberben még egy csomó mindent nem tudtam, amit most már igen. Erikről van szó. Nem keveset volt itthon, hol kisebb, hol nagyobb hasfájással, miegymással. Szerencsére igazán komoly betegségről nem beszélhetünk, és az utolsó alkalommal már magamban azt is megkérdőjeleztem, valóban fáj e neki, vagy valamiért nem akar menni. (ez gáz, de ez van) Azóta már kiderült, hogy egy kicsit ez is, egy kicsit az is. Mert valóban túl esett ő is a hányós víruson (meg azóta már lázas is volt, de azt a szünetben elintézte), de volt itt olyan is, ami miatt nem akart menni. Először fény derült arra, hogy szó szerint üldözőbe vette egy lány. Osztálytárs-lány, aki úgy döntött, szerelmes Erikbe, és elvárja, hogy Erik is szerelmes legyen belé. Először mosolyogtam rajta csak, majd hamarjában az arcomra fagyott a mosoly, mikor azt láttam, hogy ez a kislány fb chaten oltogatja a fiamat, igen komoly és ordenáré stílusban, amiért nem akar vele járni(?!), és amiért nem akar náluk aludni az őszi szünetben. Szóval egy ilyen után közöltem, hogy azonnal tiltsa le, és kész. Megbeszéltük, hogy hogy fogja kezelni a helyzetet élőben, hogy úriember maradjon, mégis vegye észre ez a kislány, hogy Erik semmit nem érez iránta.
Feltűnt az is, hogy az idén valahogy nem úgy "teljesít" a suliban, mint eddig. Nem olyanok azok a jegyek, mint régen. Meg nem úgy sikerülnek a felmérők sem. Szeptemberben ezt még a változásnak, és a visszarázódásnak tudtam be. Októberben már kezdtem aggódni, mikor először láttam, hogy komoly fejvakarást vált ki belőle egy-egy bonyolultabb feladat még magyarból is. Aztán figyelni kezdtem. Mindig többször kért segítséget leckeírás közben, és mindig jobban frusztrálta, hogy nem tud valamit. Aztán Á. nénit rettenetesen elképesztette azzal még a szünet előtt, hogy egy négyszer négyes négyzethálót nem tudott lerajzolni. Nyolcadszorra is háromszor hármas lett. Á. néni elképedve szaladt a fejlesztősökhöz, hogy segítsenek, mert ő még ilyet nem látott.
Aztán hétvégén magyar leckét csináltunk. Mondatfajták. Ezen még én is elképedtem, de Erik semmi különbséget nem érzékel a különböző mondatok között. Gyakorlatilag minden egyforma neki, az a kis bigyó a végén nem számít. A szabályokat tökéletesen tudja, el tudja mondani melyik mondatnak mi a meghatározása. Beazonosítani nem megy.
Ma mindezzel felvértezve mentem a suliba, elhatározva, hogy akármi lesz is, én ezt megértetem valahogy a tanító nénikkel, és segítséget kérek. Mert kell. Mire odaértem, már voltak előttem. És a tanítók még oda sem értek az értekezlet után. De negyed hatkor már ők is ott voltak, és bemehetett az első szülő. Fél óra alatt végzett is. Aztán bement a második szülő... közben én beszéltem a fejlesztősökkel, akik némi hátszélnek köszönhetően már tudtak a problémáról. Meg amúgy is ismernek bennünket, mert T. néni már az oviba is kijárt Erikhez (is), O. néni meg a suliban foglalkozott már vele. Ők tárt karokkal fogadják, bár a tanító nénik továbbra is állítják, hogy biztos nem kell neki ilyesmi, mert hát a legjobb eszű gyerek az osztályban. De ha én kérem, hogy vigyék, akkor megtehetik, hogy foglalkoznak vele. Elmondtam nekik miket tapasztaltam, bőszen bólogattak, és láttam rajtuk, még kihívás is egy kicsit az eset.
Aztán fél hét magasságában végre bejutottam én is a két tanító nénihez. Akiket igen bizonytalan állapotban találtam. Mondták is volna, meg nem. Megkönnyítettem a dolgukat azzal, hogy kimondtam, úgy érzem, Erik újfent segítségre szorul. Szabadkoztak eleget amiatt, hogy nem vették észre, meg hogy sosem gondolták volna, meg ilyenek.. Mondjuk nem nagyon értem, kikkel is beszéltem én két évig erről, ha ez most ekkora meglepetés. De lényeg a lényeg, Erik a lehető legrövidebb idő alatt újra fejlesztésre fog járni. Remélem, hogy végre tényleg komolyan veszik az egész problémát, mert az utolsó órában vagyunk szerintem, amikor még hatékonyan közbe tudunk avatkozni.
Erről a témáról már írtam egy párszor: itt és itt meg itt. Meg még biztos olyan is van, amit nem találtam meg.
Őszintén remélem, hogy tényleg pontot tehetünk a tanév végére a fő részképesség-zavaroknak. Nem tökéletességet várok tőle, sosem vártam egyikőjüktől sem. Azt szeretném elérni, hogy megszabaduljon ezektől a "bilincsektől" , amik miatt most nem úgy megy neki a suli, ahogy szeretné. Hogy ezzel a maximumot adom magamból hozzáállással valóban ki tudja hozni magából azt, ami benne van.
Feltűnt az is, hogy az idén valahogy nem úgy "teljesít" a suliban, mint eddig. Nem olyanok azok a jegyek, mint régen. Meg nem úgy sikerülnek a felmérők sem. Szeptemberben ezt még a változásnak, és a visszarázódásnak tudtam be. Októberben már kezdtem aggódni, mikor először láttam, hogy komoly fejvakarást vált ki belőle egy-egy bonyolultabb feladat még magyarból is. Aztán figyelni kezdtem. Mindig többször kért segítséget leckeírás közben, és mindig jobban frusztrálta, hogy nem tud valamit. Aztán Á. nénit rettenetesen elképesztette azzal még a szünet előtt, hogy egy négyszer négyes négyzethálót nem tudott lerajzolni. Nyolcadszorra is háromszor hármas lett. Á. néni elképedve szaladt a fejlesztősökhöz, hogy segítsenek, mert ő még ilyet nem látott.
Aztán hétvégén magyar leckét csináltunk. Mondatfajták. Ezen még én is elképedtem, de Erik semmi különbséget nem érzékel a különböző mondatok között. Gyakorlatilag minden egyforma neki, az a kis bigyó a végén nem számít. A szabályokat tökéletesen tudja, el tudja mondani melyik mondatnak mi a meghatározása. Beazonosítani nem megy.
Ma mindezzel felvértezve mentem a suliba, elhatározva, hogy akármi lesz is, én ezt megértetem valahogy a tanító nénikkel, és segítséget kérek. Mert kell. Mire odaértem, már voltak előttem. És a tanítók még oda sem értek az értekezlet után. De negyed hatkor már ők is ott voltak, és bemehetett az első szülő. Fél óra alatt végzett is. Aztán bement a második szülő... közben én beszéltem a fejlesztősökkel, akik némi hátszélnek köszönhetően már tudtak a problémáról. Meg amúgy is ismernek bennünket, mert T. néni már az oviba is kijárt Erikhez (is), O. néni meg a suliban foglalkozott már vele. Ők tárt karokkal fogadják, bár a tanító nénik továbbra is állítják, hogy biztos nem kell neki ilyesmi, mert hát a legjobb eszű gyerek az osztályban. De ha én kérem, hogy vigyék, akkor megtehetik, hogy foglalkoznak vele. Elmondtam nekik miket tapasztaltam, bőszen bólogattak, és láttam rajtuk, még kihívás is egy kicsit az eset.
Aztán fél hét magasságában végre bejutottam én is a két tanító nénihez. Akiket igen bizonytalan állapotban találtam. Mondták is volna, meg nem. Megkönnyítettem a dolgukat azzal, hogy kimondtam, úgy érzem, Erik újfent segítségre szorul. Szabadkoztak eleget amiatt, hogy nem vették észre, meg hogy sosem gondolták volna, meg ilyenek.. Mondjuk nem nagyon értem, kikkel is beszéltem én két évig erről, ha ez most ekkora meglepetés. De lényeg a lényeg, Erik a lehető legrövidebb idő alatt újra fejlesztésre fog járni. Remélem, hogy végre tényleg komolyan veszik az egész problémát, mert az utolsó órában vagyunk szerintem, amikor még hatékonyan közbe tudunk avatkozni.
Erről a témáról már írtam egy párszor: itt és itt meg itt. Meg még biztos olyan is van, amit nem találtam meg.
Őszintén remélem, hogy tényleg pontot tehetünk a tanév végére a fő részképesség-zavaroknak. Nem tökéletességet várok tőle, sosem vártam egyikőjüktől sem. Azt szeretném elérni, hogy megszabaduljon ezektől a "bilincsektől" , amik miatt most nem úgy megy neki a suli, ahogy szeretné. Hogy ezzel a maximumot adom magamból hozzáállással valóban ki tudja hozni magából azt, ami benne van.
Címkék:
diszlexia,
Erik,
fejlesztés,
iskola,
link,
tanulás,
tanulási zavar
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)