Masszázs nap

 Úgy hozzászoktam már ahhoz, hogy kéthetente járok az egy órás masszázsra, hogy ma már éreztem, hogy letelt már a két hét, és vártam, hogy délután mehessek. Jól is esett nagyon, az meg különösen, hogy a bal kezemből sikerült eltüntetni azt a hatalmas csomót, ami fájdalmat ugyan nem okozott még, de már éreztem, hogy valami fura ott, leginkább olyan volt, mint amikor nagyon elfárad. Volt pár perc, amikor sziszegtem, meg láttam a csillagokat, de utána fergeteges megkönnyebbülés volt. Azóta már többször rácsodálkoztam, hogy mintha nem is az én kezem lenne.😊 

Ez volt a nap legjobb része, a többi túl sok említést nem érdemel, nem történt semmi. 

És már csak egy hónap, és megyünk nyaralni. 

Elkezdődött

ez a hét is. A szokásos hétfői hangulatban mentem. Nagyjából úgy, mintha én lennék Garfield. Azért igyekeztem hamar felvenni a fonalat, és túljutni azon az érzésen, mennyire nem akarok ott lenni. Szükség is volt a fonal felvételére, volt na maratoni megbeszélés a főnökkel. Kicsit sem értünk egyet, de ezt félre tudom tenni, és el tudom fogadni, hogy most épp nem az számít, hogy mit gondolok, hanem hogy hogyan fogom megcsinálni, amit kértek. 

Az a rész volt a legjobb, amikor elindultam haza, és Balázs jött értem (ő ma szabadnapos volt, mert hétvégén majd dolgozni fog). Elmentünk vásárolni, aztán jöttünk haza. Az is mindig olyan jó érzés, hogy a gyerekek bármit csinálnak is, rögtön jönnek köszönni, nem csak úgy odakiabálnak a szobából. 

Patrik ma is küldött képeket, jól vannak, minden rendben. Egyébként múltkor olvastam Teide-nél, hogy az ő fia nem nagyon jelentkezett, amikor elutazott. Nálunk, amikor Patrik először ment.több napra Erdélybe, akkor tisztáztuk, hogy minden nap jelentkezni kell. Elég pár szó telefonon, de ez legyen. Akkor is betartotta, azóta kérni sem kell, senkitől. Bárhol járnak, jön egy-egy fénykép, rendszeresen jelentkeznek. 

Vasárnap

 Ma, miközben tettem-vettem, volt időm gondolkodni egy csomó mindenen. Érdekes dolgok jutottak eszembe, többek között azon gondolkodtam, hogy hány ember van, akiknek állítólag fontosak vagyunk, gyakorlatilag pedig ha valamelyikünk nem érdeklődik felőlük, akkor maximum egy lájkra futja a facebookon. De ha írok neki, vagy felhívom, akkor "ó, én is akartalak már hívni". Hát persze...én még ma reggel jöttem le a falvédőröl. Persze, biztosan mi is hibásak vagyunk, mert lehet, hogy kellett volna egy csomó mindent "erőltetni", vagy épp több mindent kellett volna "lenyelni", nem észrevenni, nem meghallani.  Már mindegy, mert ezek így alakultak, de ezek miatt sokkal óvatosabb vagyok már. Van három lépés távolság azokkal is, akikkel jobb viszonyban vagyok, mint csak szimpla ismerős, kolléga. Jobb ez így, mert kevesebb csalódás ér. Bár nyilván magányosabb is. 

De fogjuk fel úgy, ahogy régen mindig a mama mondta, "aki nem jön, annak nem kell hazamenni". 

Szombat

 Hát nem egészen arról álmodoztam tegnap, ahogy ma végül telt ez a nap. Bár sejtettem tegnap is, hogy az álom csak álom marad, mert én is láttam időjárás előrejelzést. Annyit meg azért már nekünk is meg kell tenni a mostani érdekesen alakuló gazdaságú helyzetben, hogy csak úgy nem indulunk el a Balatonhoz. Persze, bármikor jó ott lenni, ez vitán felül áll, de mégis jobb úgy, hogy nem kell attól tartani, hogy letépi a fejünket a szél, vagy megázunk, Na meg persze már voltunk is ott a héten. Azt nem mondom, hogy jólesett tudomásul venni, hogy tényleg megérkezett a hidegfront, de hát a tények makacs dolgok. 

Így aztán nem sok minden történt ma itthon, mert nem volt kedvem a további szorgoskodáshoz. Pedig egyébként nyugodtan csinálhattam volna valamit az unatkozás/telefon nyomkodás helyett..de már mindegy. 

Patrik tegnap hajnalban elrepült Görögországba, ma voltak az Akropolisznál. Mit ne mondjak, azért ott lehet, hogy én sem unatkoztam volna ma. És az ottani 32 fok is közelebb áll hozzám. 😊 

. 

Péntek

 A mai szabadságon töltött napomat jól kihasználtam. Végre rászántam magam, és az összes ablakot megpucoltam, az összes függönyt és sötétítő függönyt kimostam, kivasaltam. Jó pár órás művelet volt, de most olyan jó illat van, és olyan jó ránézni az ablakokra. Meg a kocsit is kiporszívóztam, ez is sok hónapja halogatott dolog volt már. Jólesett a lelkemnek, hogy kész vannak ezek. Már csak száz dolog van ezen kívül a halogotatt dolgok listáján. 😂

44

 éves lettem én. Nem tudom ezeket a negyven valahány éveket magammal kapcsolatban összeegyeztetni, de ennek ellenére is ennyi ez. 

Nem volt teljesen titok, mert kénytelen volt elárulni Balázs, hogy valamire készülnek, amikor az előző masszázs időpont után mondtam neki, hogy a szülinapomon megyek majd megint. Kicsit furcsa arcot vágott először, aztán mondta, hogy hát jobb lenne egy másik nap, mert ők már kitaláltak valamit.

Így történt, hogy ma már nem dolgoztunk, Roli nem ment suliba, hanem a napot Balatonfüreden töltöttük. Megcsináltuk a nyomozós játékot, megint nagyon jól szórakoztunk közben. Sétáltunk a Balaton parton, ebédeltünk a Borcsa étteremben, ettünk egy soprano fagyit, még egy kicsit sétáltunk, majd hazajöttünk. Pont így volt tökéletes, ahogy volt. 

Ha ilyen lesz, máris várom a negyvenötöt. 😊 

Szerda

 Voltak a mai napnak mindenféle történései, de minden eltörpül amellett a borzalom mellett, ami Amerikában történt. Minden szülő rémálma, hogy a gyerekével történik valami baj, minden szülő legnagyobb rémálma, hogy olyankor történik valami, amikor nincs ott, és nem tud segíteni. Azt még a legvadabb, legborzasztóbb rémálmokban sem lehet elképzelni sem, hogy a gyerekem elmegy reggel iskolába, és valami bekattant idióta lelövi. Azt nem is tudom elképzelni sem, hogy mit éreztek ezek a szülők, ameddig várták, hogy kiderüljön, ki sérült meg, ki nem élte túl. Azt sem tudom elképzelni, hogy hogyan lehet ezt túlélni, hogyan lehet elfogadni. 

Hajlamos vagyok egy csomó mindenben nagyon megengedő, és liberális lenni, de azért ez, hogy bárkinek lehet otthon fegyvere, amivel bármikor képes mások életét elvenni, ez nekem sosem fért bele. Tőlem lehet valaki hülye, csinálhat magával bármit, drogozhat, fültágítót is hordhat, tele is tetováltathatja magát. Lehet nyugodtan meleg, lehet hindu, vagy jehova tanúja. Ezek közül egyik sem veszélyes másokra. De hogy fegyver legyen otthon? És sokadszorra történhessen meg ilyen ebben a világban, éppen most, amikor mindannyian az életünkért vagyunk hálásak...

Borzasztó. 🙁