Képekben

 

Nyárias ősz

 Mára olyan szép idő lett, mintha nem is szeptember eleje lenne, hanem valamikor augusztus elején járnánk csak. Örülök neki, szeretem, hogy hétágra süt a nap. Pont, mintha ünnepelné azt, hogy itt vagyunk a Balatonon. 

Az egészen érdekes megtapasztalás, hogy bár semmit nem KELL csinálnom továbbra sem, mégsem unatkozom. Még akkor sem, ha vannak olyan órák, amivel nem tudok elszámolni, mert csak ücsörögtem, és néztem magam elé. Az meg még érdekesebb, hogy ennek ellenére is ugyanúgy telik az idő. 

Ma nem strandoltunk, illetve csak bokáig jártam a vízben, de Balatonboglár összes strandját bejártuk, mindenhol ültünk egy kicsit a parton. 

Nagyon drukkolok, hogy ezen a hétvégén legyen a miénk az Ötöslottó főnyereménye, hogy bármeddig nyújthassam ezt az időt. 

Csak a semmittevés

 Itt most olyan, mintha csak alig páran lennénk ezen a világon. Vannak azért még nyaralók, meg vannak, akik a nyaralójukat újítják fel, lezárják a szezont, de azért egész hosszú utcákat is végig lehet úgy sétálni, hogy rajtunk kívül nincs senki sem az utcán. Teljesen jó is ez így most, tök jó ez a lelassulás. 

Ma már szépen abbamaradt a szél, délután még strandoltunk is. A víz mondjuk olyan hőmérsékletű, amiről nem nagyon lehet azt mondani, hogy nekem való, de most valamiért nem zavart a hideg víz. A vízállás egyébként szerintem elképesztően jó, évek óta nem volt ilyen magas ilyenkor. Tavaly meg pláne nem..

Még mindig élvezem, hogy semmi dolgom, semmi komoly dologról nem kell döntést hozni, teljesen mindegy hány óra van. 

Ez az a hétfő

 Amiből nincs annyi az évben, amennyit igazából szeretnék, de minden ilyen hétfőért, pont a ritkasága miatt igazi csodaként tekintek. Nem csak nem kellett dolgozni indulni ma reggel, de még olyan szerencsés is vagyok, hogy a konyha ablakából egyenesen a Balatonra látok rá. Ez önmagában is már egy elképesztő csoda nekem, hogy ilyen van. Talán a lelkemet is eladnám érte, hogy legyen egy saját, ilyen paraméterekkel rendelkező ingatlanom. Nem tudom ugyan elég lenne e a lelkem cserélve, többszáz millió forintot is kérnek egy vízparti házért. 

Ma is nagyon fújt a szél, a vízparton nem is kellemes már ekkora erejű, de azért többször is megnéztük, vajon változott e már. Ezen kívül voltunk Zamardiban, a fiúk gokartoztak. Az egészen elképesztő, hogy kiskorukban kevésbé volt kiélezett versenyhelyzet közöttük, mint most. Felnőtt fiatalemberekről beszélünk, akik egyébként mindannyian értelmesek, de mindenki nyerni akart, és mindenki jobb akart lenni a másiknál. Mindenkinek volt arra is magyarázata, miért úgy alakult, ahogy, és természetesen mindenki meg volt arról is győződve, hogy csak ő volt teljesen sportszerű, a többiek meg neki köszönhetnek mindent. Egy darabig vicces ez, utána nagyon idegesítő. Szerencsére azért gyorsan lezajlik az ilyesmi, és nem lesz belőle örök harag. 

Sétáltunk is ma is, rollerezni is voltak többször is. A teraszon vacsoráztunk, ami otthon majd hiányozni fog biztosan. 

Úgyhogy most minden jó. 😊

Semmi dolog

 Nagyon jó érzés volt ma reggel úgy ébredni, hogy tudtam, semmi dolgom nincs. De annyira semmi, hogy éppenséggel, ha ahhoz lenne kedvem, akkor akár egész nap ágyban is maradhatnék. De ez persze eszem ágában sem volt, sokkal jobban szeretek itt sétálgatni, mint hogy fekvéssel töltsem az időt. 

Voltunk ma Badacsonyban, mert nyáron Patrik erről lemaradt, már akkor megígértük neki, hogy visszamegyünk együtt. Tökéletes kiránduló idő volt ma, az én izlesemnek mondjuk a szél kicsit sok volt, de hát ez az én bajom. 

Délután amíg a fiúk Forma 1et néztek, Patrik elment a helyi csapat focimeccsére mi Balázzsal sétáltunk egy nagyot. Sokkal nagyobbat, mint amit beterveztünk, mert végül a Várdombra is felmentünk, pedig nyáron azt mondtam, na, ide én nem jövök többet gyalog, majd belepusztultam akkor is, mire felértünk. Ez a rész most sem volt másabb, ezek a meredek emelkedők igencsak megviseltek, de nem adtam fel, csakazértis is felmentem. 

A mai ZTE -Fradi meccset hanyag módon csak az eredményeken követtük nyomon, helyette is sétáltunk, teraszon vacsoráztunk. A szél rendületlenül fúj, de nem veszi el a kedvemet. 

Újabb Balaton

 Egy egész hét jut belőle megint, ami hatalmas boldogság. A mai nap meg azért részben a fáradtságé volt, reggel pakoltam el a cuccaink jó részét, majd aztán ide megérkezve ki kellett pakolni a bőröndökből, és hát az egész heti fáradtság sem múlt még el. De itt ez is másmilyen érzés. 

Péntek

 A szokásos kora hajnali pénteki kezdéssel indult a nap. Sötét éjszaka volt még, amikor háromnegyede ötkor már majdnem a munkahelyi parkolóban voltunk. Az az időszak nagyon gyorsan elmúlik, amikor ilyentájt már a nap is a reggeli ébredezést tartja. Pedig az nagyon jó időszak, olyankor szeretek korán menni. Gondoltam, hogy ma lesz egy csomó mindenre időm a korai kezdéssel, olyan jó nyugisan, ráérősen, de persze ez nem így lett. Még az utolsó fél órában is kellett egy kicsit kapkodnom, de vegil persze mindent rendben hagytam ott. 

Holnap reggel indulunk egy újabb balatoni hétre. Nagyon várom, ez után az őrült hét után nagyon jó lesz megint lelassulni, élvezni a nyugalmat. Már biztosan halljuk majd a szarvasbőgést, ilyenkor már ez az időszak van. Délután még mostam két adagot, a bőröndök nagyjából készen vannak, még reggel nagyjából egy óra alatt mindent elpakolok. Mondjuk ilyenkor szokott valami kimaradni, amikor ilyen magabiztos vagyok, de a szemüvegeken kívül bármit tudunk könnyedén pótolni. De majd még reggel úgyis újra átgondolom mi kellhet még..

Ma délután kisorsolták a Fradi EKL csoportkör ellenfeleit. Illetve hát minden csapatét, de nagyon más csapat nem érdekel. 

Nem lesz könnyű ellenfél egyik sem. 

Holnap a Balatonról jelentkezem.