És csak megy tovább

 Ezek a mostani balatoni napok egészen másfajta élményeket adnak, mint akár a nyári nyaralás napjai, akár azok a napok, amiket egyébként itt töltöttünk azóta. Akkor, talán igazodva a nyári pezsgéshez, talán csak azért, mert mi magunk is jobban vágytunk arra, rengeteg helyen jártunk, mindenféle élményt szereztünk. Most egy csendesebb időszak van, és elsősorban azt élvezzük, hogy dacára mindennek, mi ugyanúgy együtt vagyunk, mint eddig. Jók ezek a napok, a napközbeni séták, az esti vacsorák a Hunyadi büfében, aztán a késő estébe nyúló beszélgetések az udvaron. Nagyon jó érzés átélni, megélni, jó ez a lelassulás, jó együtt lenni a fiúkkal megint úgy, ahogy azért otthon sohasem sikerül. 

És ma is voltunk a Balatonban is. 

Mint ahogy ma meglátogattuk a helyi önkiszolgáló mosodát is. Annyi ruhája nincs senkinek, ami ennyi napra elég lenne, így ki kellett találni valamit. Szerencsére pont itt, Bogláron van ilyen hely, ahol van erre lehetőség. Azt nem mondom, hogy nem mostam már olcsóbban, de kézzel mosni sem lett volna jobb (ráadásul ahhoz is kellett volna venni mosószert és öblítő, majdnem ugyanez a költség lett volna). Ide meg bementem, bepakoltam a ruhákat, majd egy óra múlva mentem, kiszedtem, itt meg kiteregettem. (Szárító is van, de úgy gondoltam, ha ilyen szép idő van, nem pazarolunk erre sem pénzt, sem energiát l)

Napkeltétől Napnyugtáig

 Úgy alakult a mai nap, hogy sikerült a napfelkeltét is végignézni a partról. Ez nyilván az északi partról az igazi, de semmiképpen sem elhanyagolható élmény innen sem. Nem lehet sem szavakkal, sem képekkel visszaadni azt a csodát, aminek a részesei  voltunk. Még hallottuk a szarvasbőgést, amikor már ébredezett a természet a tó mellett és a tavon. Olyan szépen alakult át a szürkeség mindenféle színű csodává, mintha valaki varázsecsettel festette volna. 

És aztán egyáltalán nem véletlenül ugyaninnen végignéztük azt is, ahogy ugyanez a festő a varázsecsettel visszafelé is megteszi ugyanazt a varázslatot, és még mielőtt a nap aludni tért volna, újra elvarázsolt mindenkit. 

Jól megy ez

 A semmittevés dolog. Azt gondoltam, hogy majd nem lesz ez ilyen egyszerű, mert pénteken is úgy hagytam ott a munkát, hogy inkább csak abbahagytam egy csomó mindent. De megy ez...nem nagyon gondolkodom semmin, nem olvasok híreket, csak úgy élvezem a pillanatokat. 

Ma még a strandon is voltunk, és ugyan csak térdig, de bent voltunk a vízben is. 

Vasárnap

 Igazi semmittevős napot tartottunk. Bár igazából ez a terv a jövő hétre is. Pontosan ezért jöttünk, hogy most mindenki rápihenjen még a mindenféle határidők és feladatok tömkelege okozta mindenre. 

Ebédre sült kolbászt, hekket és hamburgert ettünk. Ebéd után pedig sétáltunk egy nagyot, séta közben megállva, vagy kicsit ücsörögve itt-ott. Kicsit szédültem ma, mire Erik megállapította, hogy biztos leesett a vércukrom. Hallgattam rá, és egyébként is napok óta édességre vágyom, ettem egy nutellaval töltött kürtőskalácsot. Egyébként Eriknek igaza lehetett, mert egészen új erőre kaptam ez után. 

A derbit a tévében néztük, nagyon élveztük minden percét. 

Balaton

 Ma reggel a bónusz nyaralás (őszölés) első napjára ébredtünk. Igaz, hogy nagyon fáradtan ébredtem, de alig vártam, hogy induljunk. 

Nagyon kedves házaspár várt minket a szálláshelyen, nagyon tetszik mindenkinek a ház. Az külön nem semmi, hogy mosogatás közben a Balatont látni. 

Berendezkedtünk. vásároltunk ma. Voltunk sokat sétálni is, természetesen a vizet is kipróbáltuk. Csak ilyen épphogy bokáig, de pont elég is volt ennyi is. Elsőre hideg volt nagyon, de pár perc után már egészen kellemes volt. 

Péntek lett

 Nagy hirtelen megérkezett a péntek is. Na nem, azért nem annyira volt váratlan, mert ha jól emlékszem kedden és szerdán nagyon vártam már, hogy ma reggel legyen. De azért gyorsnak tűnt. 

És ez egy olyan péntek, ami után jó hosszú hétvége következik. Holnap utazunk, természetesen a Balatonra, és majd csak jövő héten vasárnap jövünk haza. Igen, a gyerekeink lógni fognak a suliból rögtön az első héten, ahogy azt tették tavaly is, és tavalyelőtt is. Meglátjuk milyen idő lesz, mit tudunk kihozni egy hétből, de az sem tragédia, ha leginkább majd csak pihenünk. Persze, terveim mindig vannak, de semmi sincs kőbe vésve még magamban sem. Ahogy lesz, úgy lesz jó. 

Nagyon nehezemre esett most összepakolni, leginkább az volt a baj, hogy a csütörtöki eső jól keresztül húzta a terveimet, és nem indítottam el a mosógépet. Pedig eredetileg az volt a terv, hogy kedden, szerdán és csütörtökön minden reggel mosok egy adagot, és ha kell, még pénteken is akár...hát mára maradt két és fél adag. Azt is csak akkor indítottam el, amikor ma hazajöttünk. Ez meg azért alakult így, mert tegnap este már semmi kedvem nem volt válogatni a szennyest. Na sebaj..este nyolcra minden meg is volt szárítva, addigra már készültek a kupacok, kinek mi kell . Nyögvenyelős volt, de megvan. Ami még hátravan, azt meg majd reggel..

Holnap a Balatonról jelentkezem. 

Hosszú nap

 Nem nagyon szoktam ennyire szorosan összeszervezni mindent, mint ahogy ez megtörtént a mai napra. Nem is véletlen ez, nem szeretem, hogy mindenhova rohanni kell. Természetesen pont ma volt az is, hogy egy kivizsgálás kapcsán az utolsó pillanatban találtuk meg, amit addigra már órák óta kerestünk. Emiatt tíz perces késéssel indultunk haza, illetve én rögtön a körmöshöz. 

Körmös után beszaladtam a sparba zsemléért, majd oda jött értem Balázs, és egyenesen a fodrászhoz vitt. 

A fiúk első napja jó volt. Eriknek szimpatikus a suli, tök jó dolgokat fog tanulni az órarendje szerint. Jó sokan vannak, negyven fős az osztály. Ehhez képest Roliék még csak 16-an. Sokkal többen indultak kilencedikben, sokan lemorzsolódtak már. 

Remélem a folytatás is ilyen lesz nekik, mint az első nap.