Hétköznapjaink

Mindig csak ismételni tudom magam mostanában, mert ilyen is mostanában az életünk. A hétvégéket a Balatonon töltjük, a hétköznapokat itthon, többnyire munkával. Ott természetesen zajlik az élet, újra és újra alkalmazkodnunk kell a folyton változó körülményekhez. Nem nagyon lehet előre tervezni, mert senkinek fogalma sincs arról, mi vár még ránk. De én minden nap optimistán kezdem a napot, mindenhez úgy állok hozzá, hogy meg fogjuk oldani. Van, amit nem egyszerű, és jó sok gondolkodást igényel, de ez nem baj. Minden megoldott helyzet után egy újabb tapasztalattal leszek gazdagabb, és minden ilyen után több mindent tudok. Tekinthetném úgy is, hogy végzek egy csomó felesleges plusz munkát, de annak nem sok értelme lenne, csak negatív irányba vinne el. 

Rolinak úgy tűnik, menet közben befejeződött az iskola. Nem kap már feladatot, az utolsó tegnap jött matekból. Vagyis vélhetően az utolsó..mert még bármi lehet péntekig. 

Eriknek még vannak feladatai, de az övé is erősen csökkenő tendenciát mutat. 

Patriknak is van még vizsgája, mellette itthonról dolgozik. Bámulatosan jó munkája és kollégái vannak, néha irigylem érte egy kicsit. De leginkább azt kívánom, hogy ez így maradjon neki egész életében, bármi is lesz majd a végén, ahol megállapodik. Elképesztő társasági életet is él, csak kapkodom a fejem, hogy hol ezzel a társasággal, hol egy másikkal, néha egész sokan, máskor meg épp csak páran vannak. Van mit pótolniuk, értem én, meg egyébként is most fiatalok. 

Hát így valahogy telnek ezek a hétköznapok.