Ha holnap valaki az orrom elé tolna egy papírt, hogy írjam alá, hogy mostantól a munkaidőm felét home office is letölthetem, hát olyan irgalmatlan sebességgel írnám alá, hogy világrekordot is döntésnél vele. Szeretem én a munkàmat, de azért lassan túlcsordul bennem az emberitisz. Ez amúgy onnan jutott eszembe, hogy már többször is felsóhajtottam ma este amiatt, hogy holnap megint menni kell dolgozni.
Ma délelőtt vásárolni voltunk. Mindenki kapott mindent, amit szeretett volna, a türelmem is pont elfogyott, mire az utolsó farmer is meglett.
Patrik és Erik máris sikeresen megfázott, felváltva fújják az orrukat. Ilyen ez, amikor "á, nincs még hideg egyáltalán", és aztán kiderül, hogy de, mégis hideg van már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése