Csak így, egyszerűen. Nincs már sok szabadságom (de már nem is tart sokáig az év), de ez a nap egy ideje be volt tervezve. Erikkel mentünk volna a térd mri-re, de aztán azt el kellett halasztani októberre. Először azt gondoltam, hogy akkor a szabit is sztornózom, de a héten történtek után már tegnap reggel eldöntöttem, hogy akkor én most hosszú hétvégét csinàlok magamnak. Lenne egy csomó dolgom is, de majd meglátom, hogy kedvem lesz e hozzá. Az is lehet, hogy semmit nem fogok csinálni.
Erik megkapta a sportorvosi engedélyt, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a gyógyszer szedés mellett mérni kell a vérnyomását, és ha még így is 140 fölött lesz, akkor konzultálni kell a háziorvossal az adag emeléséről. Nem mondom, hogy tök nyugodt vagyok, de nem akarok ebből ügyet csinálni sem, már csak amiatt sem, hogy ő ne kezdjen el aggódni.
Roland ki van merülve, ma egész délután aludt. A keze viszket, a gipszet tartani nehéz, ráadásul elfelejtettem neki háromszög kendőt venni, és még mindig nem tudjuk felkötni, hogy kicsit könnyebb legyen. Mondjuk nem is értem, miért voltam olyan hülye, hogy kidobtam a régit.
Patrik is túl van az első olyan egyetemi napon, ami reggel hattól este fél kilencig tart. Szerencsére a többi napja ennél sokkal lazább, ma este látszott rajta, hogy kegyetlenül elfáradt.
De örülök, hogy megkapta Erik az engedélyt! Roli pedig nem csodálom, hogy elfáradt! Szegény fiúk, szorítok Nektek és jól teszed, hogy szabin leszel!
VálaszTörlés