Gondolatok és rövid hírek

Azon kapom magam most már egyre rendszeresebben, hogy senkinek nem beszélek arról, ami bennem zajlik. Ide nem írom le, mert van egy csomó minden, amit már nem osztok meg én sem nyilvánosan. Nem azért, mert akkora titok lenne, vagy mert akár változtam volna annyit, hogy kevésbé nyíltan vállalom fel magamat, vagy a problémáimat, gondolataimat, bármit. Igaz, van bennem néha egy kis motoszkáló kisördög, de aztán győzedelmeskedik valami más, ami arra sarkall, hogy a jó dolgokat írjam le, meg maradjak csak szépen a realitások talaján, meséljem el mi mindent csináltunk, hol jártunk. Van egy olyan kényszerképzetem, hogy ez az elvárás felém. És az nem titok, hogy szeretem, ha elégedettek velem, szeretem jól csinálni a dolgaimat.
Igaz, a blogírás nem feltétlenül az, ebben a formájában legalábbis, amit jól csinálok, mert ha úgy lenne, akkor már abból élnék régen, amit ide leírok. Vannak ilyen bloggerek is, akiknek ez bejött.
De egyébként azt is gondolom, hogy nagyjából nem is érdekel senkit, hogy mi van a felszín alatt. Ami látszik, az alapján minden rendben, nem kell ezt jobban bolygatni. Magamnak meg meég rendszeresen bevallom a saját bajaimat, nem kell leírnom hozzá, hogy tudjam.
De mindegy is, mert még a végén az sül ki ebből az egészből, hogy ki akarom csikarni a kérdéseket, hogy mi a baj, vagy az olyan hozzászólásokat, amik arra biztatnak, hogy de, csak írjam le ezeket. Pedig semmi ilyen célom nincs, és nem is vagyok benne biztos, hogy ezek befolyásolnának bármiben is.

A mai nap egyébként nyugodtan el is maradhatott volna, mert azon kívül, hogy főztem és mostam, semmire nem voltam alkalmas. Megviselt ez a front.
Roli pedig, csak hogy a hagyományokat betartsa, ma este elesett a gördeszkàjával. Két helyen lehorzsolta magát, és fáj a keze, amire ráesett..de talán már kevésbé törékeny a csontja, nem tűnik úgy, hogy baj van. (Abból nem lehet nála következtetni, hogy bedagad, ha eltört, mert még sosem dagadt fel neki)
Erik ma csapatkapitány volt az U19 első Nb3-as meccsén. Kikaptak ugyan, de nincs semmi baj, ő is jól viselte, nem élte meg kudarcként, bár nyilván csalódott volt.