Ők a három fiam. A dolgozós Patrik, aki diákmunkásként a helyi t***ban kasszás. Többen látták már munka közben, és mindenkitől azt hallottam, hogy nagyon rátermett, olyan tempóval dolgozik, mint azok, akik évek óta ezt csinálják. Túl van minden vizsgán, nagyon komoly eredményeket ért el. Igazi felnőtt lett az idén, komoly, felelősségteljes, meg minden. Szerencsére néha azért kicsit elmegy az esze, mert ha nem így lenne, aggódnék.
A térdfájós Erik, akivel tegnap ortopédián jártunk. Aki legnagyobb döbbentemre nemhogy nem legyintett a problémájára, de még majdnem meg is ijesztett. Egyáltalán nem kizárt, hogy az egyik porcgyűrű el van/volt szakadva. Menni kell terheléses röntgenre, mri-re. Írt fel neki talpbetétet, hogy tehermentesítse a bokáját meg a csípőjét. Kb egy hónap múlva kontroll, addigra a röntgen kész lesz, abból már majd többet tudunk.
A lustaság pedig Roli, ki más? Ő az, aki akár egész nap is képes valami videót nézni, vagy játszani. Nagyjából semmi más nem is érdekli most ezen kívül, bár azért ha megkérjük valamire, elég háromszor szólni miatta. Fura fazon, néha még én is nehezen értem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése