Mindjárt ballagás

Megrendeltem ma a ballagási szalagokat, és ettől aztán olyan végleges is lett bennem ez az egész, hogy Erik tényleg mindjárt befejezi az általános iskolát. Nem mintha vele kapcsolatban olyan hatalmas nosztalgiával kell gondolnunk erre az elmúlt nyolc évre.. mert sok mindent mondhatunk, de azt nem, hogy jó általános iskolás évek jutottak neki. A felsős osztályfőnökét kivéve, mert ő egy tündér, és biztos vagyok benne, hogy nélküle nem itt tartanánk. Rengeteg energiát fektetett ebbe az osztályba, részemről minden tiszteletet meg is érdemel. Épp ezért nem is tudom hova tenni, hogy még senkiben nem merült fel, hogy mit fog kapni búcsúzóul. A tanáraik többségének maximum egy szál virágot tudnék elképzelni a ballagás napján, de azért ő tényleg ott állt a gyerekek mellett, sokszor erőn felül is. Na majd meglátjuk.
A fodrászt elfelejtettem felhívni, pedig a héten nagyon esedékes lenne mindenkinek. Erikkel majd még megvívok ezügyben, de neki is meg kell megint igazíttatni azt a madárfészekre hajazó valamit ott a feje tetején. Nagyon várom már, hogy végre ne legyen divat ez az ecsetfrizura, mert igen sokszor érzek késztetést arra, hogy nekiesek az ollóval előbb, aztán a hajvágóval is. :D
És most épp az jutott eszembe, hogy ha ezt a hetet kibírom, meg még utána a hétfőt meg a keddet, akkor utána milyen jó lesz itthon lenni megint pár napot. :) Fél lábon is..