Az elmúlt két napból két napon várt úgy Patrik haza, hogy csak úgy dőlt belőle a szó, mert tegnap is, és ma is megnyerték a focimeccset, amin délután volt. Tegnap az akadémistákkal játszottak, ma meg a tanárokkal. Nagyon bírom ezt a hihetetlen lelkesedést, és fáradhatatlanságot, amit a foci hoz elő belőle. :)
Erik nem ilyen közlékeny, sőt.. harapófogóval sem nagyon lehet belőle kihúzni semmit. De ma este ez az üzenet várt az osztályfőnökétől. "Szia! Csak szeretném elmondani, hogy NAGYON büszke lehetsz Erikre : Az történt, hogy tegnap Melinda néni óráján J. Danival együtt nagyon rosszul viselkedtek...és utána beszéltem velük, Dani elégé félvállról vette az egészet. Erikkel később még beszéltem és mivel láttam rajta, hogy érti mit akarok, arra kértem, hogy hazafelé Danival beszéljen erről ő is,, hátha nagyobb hatása van annak, ha a haverom mondja....És ma reggel mindketten bocsánatot kértek Melinda nénitől és teljesen rendesen viselkedtek az órán is. le a kalappal Erik előtt, hogy ezt így kitalálta és remélem, hosszan tartó hatása lesz illetve máskor is lehet rá számítani:)!"Vicces egy kicsit, hogy tulajdonképpen lehet, hogy kicsit el is kéne kapnom, de igazából inkább büszke vagyok rá tényleg. :) :D
Rolandért pedig épp aggódunk, és reggel látogatást teszünk a gyerekorvosnál emiatt. Fáj a mellkasa, úgy a szegycsontja környékén. Nem ütötte meg, nem történt vele semmi. Este beszéltem vele telefonon (nagyon édes kisfiús hangja van a telefonban), akkor már nagyon köhögött is. "De megmértem a lázam, anya, és még hőemelkedésem sincs."- mondta megnyugtatóan. Erik múlt heti tüdőgyulladás-kezdeménye miatt azért inkább megmutatom az orvosnak. Főleg, mert amúgy is olyan fura tünetek ezek.
Ők hárman az élet sava-borsa. :) Mindig történik valami. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése