Ma este 22:50-kor hazaérkezett az én nagyon nagyfiam. :) Muszáj most frissiben leírnom, hogy amikor megláttam a buszt, ahogy kanyarodott be az iskola felé, már vissza kellett nyelnem a könnyeimet megkönnyebbülésemben, hogy épségben hazaért.
Amikor pedig megláttam az arcát, ahogy a buszról tekintgetett lefelé.. és az örömet, amikor felfedezte, hogy ott állok.. hááát.. leírhatatlan. :)
És nagyon-nagyon jól érezte magát, és nőtt, és barnult, és be sem áll a szája, pedig már éjfél van. :))) Annyira jó, hogy már ilyen nagy.. és annyira kár, hogy már ekkora.. :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése