2016. júl. 1.

Amitől a fáradtság is elmúlik

..az egy olyan régóta vágyott valami, amiről amúgy egy ideje már azt gondoltam, hogy nekem nem lesz. Vagy azért, mert drága, vagy azért, mert minek az nekem, vagy azért, mert "öreg" vagyok már hozzá. Meg mert mindig volt valami fontosabb.
Aztán ma elmentünk vásárolni. Elsősorban Eriknek cipőt. Aki április óta kitart amellett, hogy neki bizony nike kell, vagy semmi. Olyannyira komolyan gondolta, hogy egyszer már elment az apjával és Patrikkal, és tényleg hazajött üres kézzel, mert a kiszemelt nike akkor épp harmincezer körüli forintba került, és hát annyit biztos, hogy nem adunk cipőre. Mostanra a meglévőt igencsak elnyűtte, konkrétan kezdett leszakadni a lábáról. Azóta meg már amúgy is kapott is pénzt a szülinapjára, meg szó szerint meg is dolgozott érte az építkezésen.. így kezdtük belátni, hogy ebből nike lesz.
Közben Roli is vérszemet kapott, és már ő sem akart decathlonos cipőt.. ő is valami "menőre" vágyott.
Először azért a decathlonban próbálkoztunk, de hőseink rendületlenül rázták a fejüket mindenre, így feladtuk. Én felpróbáltam egy bikinit, amiről azt gondoltam, hogy na, talán ez majd jó lesz pótolni azt az igencsak színekopott darabot, ami most van.. de kb. úgy néztem ki benne, mint egy tíz éves kislány, így gyorsan le is vettem.
Innen átmentünk az auchanba, hogy akkor, ha már itt vagyunk, akkor nézzem meg ott is a fürdőruhát. A New yorkerben lett volna egy nekem tetsző, de az árával nem tudtam megbarátkozni, így ott maradt. (majd ezt még lehet, hogy megbánom) Az auchanból két pólóval távoztunk. Egy Patriknak, egy Eriknek.
A parkolóban megvacsoráztunk pár csirkerészt, majd célba vettük az outlet-et. Jártunk több üzletben, Rolinak az adidasban végül találtunk egy neki tetszőt, amivel mi is elégedettek voltunk, mert mindössze hatezer forintért megkaptuk. Erik úgy tűnt, hogy nem kap megint semmit, és én kezdtem rendesen felhúzni magam rajta, hogy ennek a gyereknek semmi nem jó, mire aztán végre a nike boltban meglett végre az áhított darab. Piros. Erről megpróbáltuk azért lebeszélni, de hajthatatlan volt. Neki az kell. :) Sosem akart még ennyire semmit szerintem, és most aztán nagyon boldog.
Útban a kocsi felé elmentünk a converse bolt előtt. Megjegyeztem, hogy na, itt biztos van olyan rózsaszín, amilyet én szeretnék, és hopp, már bent is találtam magam. "Csak felpróbálom, hogy áll"-közöltem, miután megtaláltuk a színt, és a méretet is.
Balázs persze megvette, merthogy nem vagyok benne csámpás, mint ahogy azt én gondoltam, és mert persze, tudja, hogy mióta vágyom rá.


Ő az enyém mostantól. Azt mondta az eladó srác, hogy négy napja kapták ezt a batikolt hatásút, és az enyém lett belőle az első. Gondolom egymásra vártunk eddig. :)

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ma hajnalban még volt szerencsénk egy kis denevérhez, ahogy a fiúk szobájában mászott a függönyön. Nem akarom tudni, hogy került oda.. de ajánlom az egész kolóniának, hogy tartsák távol magukat most már..

6 megjegyzés:

  1. :))) Nagyon cuki eperszínű!!!!!!És varázscipő is, mert fiatalít! Érzed?

    VálaszTörlés
  2. :-) nagyon szuper, megirigyeltem! A páromnak volt már a márkából (na, nem ilyen színű), és bár én sajnálom rá a pénzt, az övét is irigyeltem. Az én mostani tornacipőm is kezdi magát megadni, pedig ritkán hordom (viszont nagyon régi, mert picit kényelmetlen is, az utóbbi terhességem alatt nőtt a lábam, így ki lehet számolni, hány éves :-) ), és most ha converse-t veszek magamnak, az a te bűnöd lesz! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vállalom a bűnrèszessèget. :D (egyèbkènt az outletben 16ezerèrt vettük...)

      Törlés
  3. én is régóta szeretnék egy fehéret és pont pár napja döntöttem el, hogy meg is veszem magamnak.

    VálaszTörlés