2015. márc. 12.

Egy nap

Azt el sem tudom mondani, hogy mennyire sokáig tudnék aludni. Vagy hogy mennyi időt kéne aludnom ahhoz, hogy azt mondhassam, na, most kipihentem magam. De nem mostanában fog ez előfordulni.
Ma is 5-15:30-ig dolgoztam. Aztán hazajöttünk, lepakoltunk, majd elrobogtunk a könyvtárba visszavinni a könyveket, onnan a kínai üzletbe ünneplő nadrágot venni holnapra, aztán megvenni a vacsorához valókat. Fél hatkor már neki is álltam főzni.
Hétkor már túl is voltunk rajta. És akkor úgy éreztem, muszáj legalább egy negyed órára lefeküdnöm és csak bámulnia tévét, mert szédültem a fáradtságtól.
Nyolckor nekiálltam összepakolni a konyhában. Kilencre végeztem.
Fürödtem, olvastam, és most még vár egy ünneplő ing kivasalása, aztán a reggelik elcsomagolása. Olyan éjféltájban fogok elaludni. Megint.
És ötkor újra dolgozni fogok.
Végülis... tök jól bírom. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése