Amit a fészbúknak köszönhetek

És így közvetve Mark Zuckerberg-nek ugyebár. Mert ha ő nincs annak idején, akkor nincs ez az oly népszerű közösségi oldal sem. Nem tudom van e még internet-felhasználó, aki még soha nem próbálta ki, legalább valami bugyuta álnéven (imádom a Robi Ka és Humullus Lupullus nevű felhasználókat). Annak idején az iwiw után azt gondoltam, kell a francnak még egy ilyen "ismerősgyűjtögetős" oldal, egy is bőven elég. Aztán mégis regisztráltam. És hamar rákaptam az ízére.. :D
Na nem, nem vagyok az a fajta felhasználójuk, aki a  mobiljáról is követi az eseményeket, nem vagyok az őrülten mindent lájkoló fajta sem (amit igen, azt az életben is lájkolnám, ha létezne ez a fogalom igazából). De tetszik, ahogy van.
Vannak vicces oldalai is, amiken régebben ugyan dühöngtem párszor, de aztán rájöttem, hogy a bejegyzés mellett jobb oldalon lehetőség van eltüntetni is azokat a dolgokat, amik nem tetszenek.
Többek között a facebook-nak köszönhető, hogy tudom:
-anyám mennyire szexi aznap :D (ezt gyorsan elintéztem, hogy többé ne posztoljon automatikusan helyette)
-vagy épp mennyire angyal, vagy ördög (ezt is)
-de figyelemmel kísérhetem, hogy a bubbles-ben mikor döntött rekordot. :D
És ez még csak anyám.
Millió ismerősömről tudtam meg érdekes dolgokat csak abból, hogy mi mindent lájkolnak. Néha elképedtem rajta, mennyien "szívják meg" a mindenféle vírusos videókat.. szemétség vagy sem, rendre le is tiltom őket. :D
De pl. hamarabb tudtam Patrik két osztálytársáról, hogy "járnak", mint a fiam. :D
Na de hogy ne ragadjunk le az ilyen "semmiresemvaló" infok-nál, a napokban történt ott valami olyan, ami miatt nem is bánom már, hogy ennyi mindent lehet lájkolni, meg közzétenni, meg mindenfélét.
(Vigyázat, innentől kicsit szentimentális és nyomokban torokszorítós történet következik)
Egyik este egy frissen szerzett ismerősöm (csak ott volt friss, a valóságban sok éve már hogy ismerjük egymást) egy óvatlan pillanatban hozzáadott engem egy rejtett csoporthoz, aminek még rejtélyesebb módon annyi volt csak az elnevezése, hogy "Szeptember 17." Nem vagyok az a nagyon sokáig rágódós fajta, legalábbis olyan tekintetben, ha valamit meg kell tudni, így ott frissiben a chat-ablak lehetőségét kihasználva megkérdeztem tőle, hogy mi ez? Reméltem, hogy nem valami nagy marhaság.. meg semmi tüntetés, meg ilyesmi. Elmondta, hogy aznapra a helyi gimnázium két tanára (házaspár) az Önzetlenség napja keretében (még nem jártam utána, hogy ez valami mindenkire vonatkozó dolog, vagy ez is saját találmány) arra készül, hogy egy bajba jutott fiatal srácnak segítsen, egyúttal városszerte összefogásra buzdítson, amiről video is fog készülni, és nem is tudom minek szánják a videot. A lényeg a fiatal fiún van. Azon túl, hogy segíteni szeretnék anyagilag is, leginkább szeretnék neki megmutatni/bebizonyítani, hogy sokan állnak mellette. Hogy mi történt? Szomorú történet. 20 éves aktív kosaras fiúról van szó, aki egy kosárlabda edzésen sajnálatos módon megsérült. Elment ugyan orvoshoz, de mindenáron kosarazni akart, így egyetlen edzést sem hagyott ki. Előjegyezték műtétre is, de addigra már késő is lett.. a lábát le kellett vágni térd alatt. Az amputáció előtti napon még edzésen volt. :(
Szóval.. szerveződik az önzetlenség napja. Érdekes, hogy ott, a facebook-on kell megtudnom, hogy mennyi EMBER él a városunkban, főleg a fiatalok között. Fáradhatatlanok szervezés terén, legyen szó DNB-ről, vagy biciklisekről.. de szívesen állnak oda tátikázni is a forgatáson.. De készülnek a bölcsisek, az ovisok, a nagymamik, a mazsorettek, a focisták, a motorosok, a kosarasok, a kézisek, az íjászok, a kemposok, a kisbabás szülők, a könyvtárosok, a lovasok, és nem is tudom felsorolni még hányan.
És épp a múltkoriban olvastam, hogy a facebook elmagányosít. :) Nos, én megcáfolom ezt akkor. :)