Még tart a nyár, és még ma is jó sokat voltunk a strandon is. Voltak percek, amikor a miénk volt a tó, rajtunk kívül épp akkor senki nem volt a vízben. Délután azért többen vannak, a helyiek munka/iskola/óvoda után jönnek (azért ez micsoda jó élet lehet), strandolnak, beszélgetnek. Délelőtt a nénik főzés előtt vagy épp után jönnek és sétálnak egyet a vízben, vagy úszkálnak kicsit. A helyi férfiak jellemzően egy szál fecskében pattannak biciklire, hogy fűnyírás előtt vagy után felfrissüljenek. Még ha egyébként a helyi csoportokban szoktam is látni, hogy itt is megvannak ugyanazok a problémák, mint bármelyik kisvárosban, ez ott a strandon nem látszik. Ott mindenki barátságos, jól érzi magát, és mindenki ismer mindenkit. Tetszik ez nekem.
Na és ti bicikliztetek már úgy, mintha Ti lennétek a first lady, akire különös gonddal kell vigyázni? Nos, nekem ma volt ilyen élményem. Fagyizni mentünk Lellére, a fiúk rollerrel, én biciklivel (volt felajánlás, hogy lehet az enyém valamelyik roller, és akkor más megy biciklivel, de én akartam). Hát ahogy jöttek előttem -mögöttem, és figyeltek minden autóra, kereszteződésre, pont olyan volt, mint amikor valaki nagyon fontos személy közlekedését biztosítják. Nem felejtem el, az biztos, nagyon jó élmény volt. Szereztem ezen kívül pár elismerő szót is, mert tudok én komoly sebességgel is tekerni, és ezt nem is gondolták volna
 |
| A kíséretem egy része |
nagyon jóvágású testőreid vannak :-)
VálaszTörlés