Ciprus

 Ez a fél háromkor ébredés nem volt a barátom, de mégsem esett olyan nehezemre, mert azért csak izgatott voltam attól, ami rám várt. 

A repülőtéren az igencsak korai időpont ellenére hihetetlen embertömeg volt, egy olyan vidéki kisvárosból érkezve, ahol nagyjából reggel hét és délután öt óra között van időnként egy kis élet, már ez is kisebb csodaszámba ment. Viszonylag gyorsan eltelt az idő, amit várakozással kellett tölteni, mert minden újdonság volt, és minden élmény volt. Egész életemben emlékezni fogok erre az első alkalomra, 

A repülés egyáltalán nem olyan volt, mint amit az előzetesen hallottak alapján elképzeltem. Nem is tudom igazán szavakkal visszaadni, de jó élmény maradt. A felszállásnál az a hihetetlen gyorsulás elég elképesztő volt, de nem volt egyáltalán rossz. A két és fél óra első fele gyorsan eltelt, aztán volt egy kis mélypont, amikor jó lett volna felállni, vagy mozogni kicsit, de aztán sikerült ezen is túllépni. A leszállás kevésbé esett jól, mint a felszállás, ahogy süllyedt a gép, az nagyon "vitte a fejemet", de semmi más bajom nem volt. Azt hiszem a hazautazás után nem fogok újabb 47 évet várni a következő repülőútig majd. 

Ciprus nagyon érdekes hely, a közlekedés valami elképesztően káoszos, és egyébként is úgy tűnik, hogy mindenkinek minden jó, és mindenki csinálja szépen a maga dolgát, nem foglalkozva a többiekkel. Nem zavaró ez egyáltalán, érdekes és jópofa, és jó itt lenni. 

Én most láttam először tengert. Lenyűgöző, és csodálatos. Meg úgy egyébként is jelenleg nem is biztos, hogy teljesen képes vagyok a saját jelenemben lenni ennyi csodától, ami egy nap alatt történt.