2018. júl. 20.

Lassan

Elkezdtem a barátkozást a gondolattal, hogy már csak pár nap, és haza kell menni, otthon pedig vissza kell szállni a mókuskerékbe. (Amit ugye már gyerekkoromban is utáltam..)
Nem viszem azért túlzásba ezt a barátkozást, mert leginkább csak kósza gondolatok formájában ugrik be egyszer--egyszer, de azért amikor beugrik, akkor hagyom, hogy egy kicsit foglalkoztak vele.
Ma végre strandidő volt, de pont mára Patrik is, Erik is lebetegedett egy kicsit. Erik megfázott, fáj a torka, Patriknak hányingere volt, a feje fájt. Van egy furcsa csípés is a kezén, de azért próbálom nem túlaggódni. Ha ilyen marad, kedden otthon megmutatja orvosnak.
Egyébként dacára ennek a változékony időjárásnak (vagy pont ezért?) rettenetesen sok az idén a szúnyog, meg mindenféle bogár, amik nem nagyon hagyják az embert nyugodtan ücsörögni esténként. Ellenállnak mindennek, bár van egy ilyen uv fénycsöves bigyónk, ami szépen aprítja őket, de kb akkor lenne elég hatékony, ha tíz lenne belőle.
Még van egy egész hétvégénk itt, meg egy fél napunk, amit majd jól igyekszünk kihasználni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése