2016. febr. 4.

Minden nap ezt szeretném

Ma volt a tánc második napja, már-már rutinosnak voltak mondhatók a kis negyedikesek, ma a nyolcadikosok izgultak annyira, mint a kicsik tegnap. (a nagyok ma táncoltak először, de ők még holnap is fognak, a kicsik holnap már nem) Roland nagyon izgatottan várta a mai napot is. Háromnegyed tizenkettőkor mentünk érte a suliba, már jött is, és közölte, hogy ő inkább nem ebédelt, mert akkor nem végzett volna, csak délben (gondolom, úgy okoskodott, hogy ne kelljen várnunk rá, inkább nem eszik). Így aztán itthon egy gyors ebéd után elvonult a szobába valami youtube-videót nézni. De előbb még megbeszéltük, hogy kettő előtt egy perccel sem indulunk el. Ehhez képest ő már fél kettőkor teljes gálában volt.. és várta, hogy mikor megyünk már? Ő, akit mindig noszogatni kell, hogy "gyere már, Roli", "vedd már a cipődet, Roli".
Érdekes volt, hogy az első táncnál végül mégis szemmel láthatóan izgult. Talán azért, mert ma sokkal nagyobb volt a tömeg, mint tegnap, talán másért, ki tudja. Csak én láttam szerintem, mert én ismerem az arca összes rezdülését, és a tánclépéseken ez amúgy sem látszott egyáltalán. A délutáni és az esti tánc között- csakúgy, mint tegnap- jó érezte magát az osztálytársaival, mindenféle elfogódottság nélkül "partyztak" a táncparketten, tomboltak zenére, énekeltek, táncoltak, jó volt nézni őket.
Az esti tánc után, már hazafelé jöttünk, amikor felsóhajtott "Anya, én minden nap ezt szeretném csinálni." Magamban elmosolyodtam, hogy na, mik derülnek ki a kis építész-mérnök jelöltről. De értem őt. Csinált valamit, amiben ugyan sok-sok munkája és energiája van, de nemhogy megtérült a befektetése, de a sokszorosát kapta vissza, mert nem csak jól érezte magát tánc közben, de még másoknak is tetszett. Nyilván jólesett neki a hatalmas taps, a rengeteg dicsérő szó is. Azt hiszem, tökéletes kikapcsolódást jelentett neki, minden fáradtság ellenére, mert úgy telt el a héten kép iskolai nap is, hogy ugyan együtt volt a tanítóival és az osztálytársaival az iskolában, de a legkevésbé sem kellett megfelelni, csak jól kellett éreznie magát.
Igazából.. én is szeretném ezt minden nap, mert nekem is nagyon jó kikapcsolódást jelentett. Egy percre sem jutott eszembe semmi, ami probléma lenne, vagy akár munkával kapcsolatos. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése