Épp ennyi hiányzott ahhoz a hétvégéből, hogy minden meglegyen, amit szerettem volna. De ha jól összeszámolom a csendes bambulással és a fejfájás miatti zombulással töltött időt, akkor tulajdonképpen megvan az a fél nap, de már mindegy. :)
A lakás nagy része így is ünnepi fénybe öltözött már, apróságok maradtak csak csupán, amit majd jövő héten valamikor jól bepótolok. Szeretem ezt a várakozást, mert ilyenkor minden olyan szép tud lenni. Imádom a feldíszített házakat, bevásárlóközpontokat, és épp az előbb néztem, hogy az idén is jár majd a Csillamos.. amin azt hiszem, legalább egyszer utaznunk kell.
Eriknek fáj a torka, meg a lábai.. nem akarok semmi rosszra gondolni, de azért gyanús nekem. Majd meglátjuk, hogy ébred reggel (illetve ezt a részét csak az apja, én már akkor dolgozni fogok), és attól függ, hogy iskolába megy e, vagy majd délután velem a gyerekorvoshoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése