Május utolsó napján

Pont olyan idő volt, mint pl október utolsó napján szokott. Esett, fújt a szél, és hideg volt. De ha hinni lehet az előrejelzéseknek, akkor ez egy darabig az utolsó ilyen nap volt, és jövő héten jön a jó idő, és ezúttal itt is marad. 

Na de nem keseredtünk el, és nem indultunk el haza. A mai napot a pihenésnek, és egy kis takarításnak szenteltük. 

Estére elállt az eső, és még tudtunk egy jót sétálni is. Igaz, kabátban, kapucniban, mert a parton igencsak viharos és hideg szél tombolt még, de azért jólesett. 

Most még laptopon keresztül nézzük a Fradi meccset. Nem nagy lelkesedéssel játszanak, az eredmény is jelen pillanatban még 1:1 (ráadásul az ellenfél gólját is mi szerettük), de azért szurkolunk, még van hátra fél óra.

Itt van a hajóm is

Na jó, hát nyilván nem az enyém igazából, de akik régóta ismernek, azonnal tudták, melyik hajóra gondoltam. A Szigliget továbbra is a szívem csücske, bár még mindig olyan fura kettős érzés látni, hogy más a kapitány. Nem láttam őt ma, csak az egyenruháját, így egészen addig, amíg el nem indult, gondolhattam azt, hogy Miki bácsi van ott fent, és ő az, aki indulás előtt jelez a kürttel. Egészen addig működött is ez a varázslat, amit én teremtettem oda magamnak, amíg el nem indult a hajó. Mert ott rögtön a valósággal kellett szembenéznem, annyira más volt ez az indulás. Miki bácsinak volt egy jellegzetes stílusa, ahogy ezt a hajót kormányozta, kívülről, hozzá nem értőként is látszott, hogy nem csak ért hozzá, de szívvel-lélekkel viszi a hajót, és vele az utasokat mindenhová. 

Kevésbé fájt ez már, mint tavaly, amikor az első ilyen élményemnél a könnyeim is kibuggyantak. Erre jó az idő, ami nem áll meg, hogy elfogadtam, olyan többé már nem lesz, hogy ő lesz a kapitány. Majd igyekszem megbarátkozni is az új kapitánnyal (nem hiszem, hogy szó szerint), és talán az idén majd hajózunk is egyet vele. 

A város egyébként sokat szépült, az ismerős helyek is kicsit újak most, de ez jó dolog. 

Ahogy az is, hogy a Boglárka bisztróban megismernek, és régi ismerősként köszöntenek. 

Furcsa egyébként, hogy látszik, jelen van még a vírus helyzet, mert mindenhol vannak maszkos emberek, de a távolság tartás nem szembetűnő. Gondolom mire igazán nyár lesz, már a maszkos emberek is kevesebben lesznek. 

Jó idő az nagyon kevés ideig volt, leginkább délelőtt, meg kora délután, de nem nagyon érdekelt a szél sem, sétáltunk, voltunk a parton is, és a ház pakolás, takarítás is tök jól halad. 

Jó itt lenni. 

Fityisz

A rossz időnek, a rosszkedvnek, meg minden másnak is, ami negatív. 

Ma délután érkeztünk a Balatonra, a megszokott helyünkre. Bevállaltuk a tulajok helyett a szokásos karbantartási munkálatokat, mert ők nem tudnak most hazajönni Angliából. Nekünk nemhogy nem fáradtság, hanem egyenesen felüdülés füvet nyírni, vizet kinyitni, pókhálózni, portalanítani, mert közben csak gondolunk egyet, és pár perc sétával a Balaton parton vagyunk. 

Ilyen lesz ez a pünkösdi hosszú hétvége. 

Összevissza mindenféle

Nem is tudom már, hogy milyen évszak van, vagy minek is kéne lennie. Az biztos, hogy valahogy semmi nem stimmel, mert május végén nem ilyen időnek kéne lennie. Reggelente olyan, mintha szeptember vége lenne, aztán délelőtt van egy kis május elejéig időjárás, hogy aztán délután még már megint ott tartsunk, mint március elején. Kiborító...

Na de nincs mit tenni, mint hogy ebből kihozni valami jót. Ami persze nem mindig könnyű. 

Eriknek lesz jövő héten matek vizsga, végül nem online formában, hanem a suliban. Hát nem is tudom, jó ötlet e most még ezzel is stresszelni őket, hogy hónapok óta nem voltak az iskola környékén sem, most meg rögtön egy agyonszabályozott matek vizsga. Pont matek...jajj..De persze megoldja majd, nem gondolom, hogy nem, csak feleslegesnek tartom. 

Patrik online vizsgázott már több tárgyból is, ez sem egyszerű, mert nincs felkészülési idő, de megoldotta. 

Roli meg nagyon az utolsókat rúgja már, abszolút a türelme végére ért, és elege van, de nem csökken a feladatok száma még mindig. De azért látszik nar a fény az alagút végén. 

És a mai hírek kapcsán ha esetleg felmerült bennetek a kérdés, fogalmunk sincs róla, hogy megyünk e még meccsre, vagy hogy most mi is van. Épp a héten kaptuk vissza a Fradi kártyáinkra a kifizetett, de fel nem használt részt a bérleteink árából. De majd meglátjuk. Lehet, hogy még az is előfordul, hogy össztalálkozunk kartonfigura önmagunkkal. 😁

Bahh

Nagyon éles váltás volt a mai nap a négy nap itthonlétet követően, amikor ugye nem kellett sietni sehová semmiért, nem volt kapkodás és fejetlenség körülöttem. Na ezt ma gyorsan el is felejthettem, de legalább három napot kell csak dolgozni, és aztán megint lesz egy háromnapos hétvége. Az sem volt jó, hogy rajtam kívül mindenki itthon maradt, de sebaj..ki lehet bírni mindent. 

Munka után még körmösnél is voltam. Annyira cuki lett ez most, hogy meg kell mutatnom. 

Nem matrica, hanem úgy lettek a hangyák ráfestve. 

Este pedig még volt egy nézők nélküli Derby is, amit megnyertünk, nagy keservesen..de kilenc ponttal vezetjük a bajnokságot. A többi meg nem számít. 

Már biztos

..hogy Roli úgy hagyja ott az általános iskolát, hogy nem lesz ballagás. Valami olyat írt az osztályfőnök, hogy majd valamikor júniusban egy délelőtt lesz, amikor szigorúan maszkban, maximum fél órában lesz valami úgy, hogy csak az osztályfőnök és ők lehetnek ott. Roli nem akar menni ebben a formában, én meg nem fogom erőltetni, mert megértem, én sem akarnám ezt így. Egyébként sem kötődik senkihez sem már, ahogy látom, az osztálytársai zömétől is eltávolodott a táncpróbák során. Lehet, hogy történt akkoriban valami, és ezért is volt egy olyan nap is, amikor az egész táncolást is vissza akarta mondani, de simán lehet, hogy mostanában már jobban kilógott a sorból a maga kis furcsaságaival. Sosem fogom megtudni, ha történt is valami, mert ha eddig nem osztotta meg velem, akkor biztosan nem is tartozik rám. 

Egyetlen tanára van, akitől szeretne elbúcsúzni, és neki éppen ma ajándékot is választott, természetesen ezt meg fogjuk oldani, hogy megtehesse, mert ez viszont fontos neki. A sors furcsa fintora, hogy éppen Erik volt osztályfőnöke az illető, aki egyébként Eriknél is az egyetlen favorit volt az általános iskolában. Patrikot is tanította, így akkor most Rolival lezárjuk vele a családi angol tanítást. 

Szóval..ballagás nem lesz, ennek ellenére megrendeltem a ballagási szalagokat, hogy legalább emlékbe eltehesse ő is, mint ahogy a többieké is megvan. Azt még nem beszéltük meg, hogy mi lesz azon a napon, amikor hivatalosan lenne a ballagás, de remélem, hogy legalább az időjárás engedi majd, hogy valahol kiránduljunk egyet. 

Nekem szerintem nyomasztóbb ez, mint neki, mert ő nem érzi a veszteség részét, csak azt, hogy nem kell ünneplőben feszengeni, és végig állni mindenféle unalmas beszédeket. Egyébként kettőnk közül szerintem ő kezeli jobban. 

És íme... időközben elkészültek a tabló képek is. Komoly fiatalember lett a kiskirályfiból. 

Ami elromlik

...azt első körben megpróbáljuk megjavítani, vagy megjavíttatni olyanokkal, akik értenek hozzá. De persze nem bármi áron, és nem mindenáron. Ami aránytalanul magas költségű javítást jelentene, ott gyorsan be szoktuk látni, hogy kell keresni helyette valami mást, ami pótolni tudja. 

A mosogatógép egy ilyen volt, amire már öt évvel ezelőtt is több szerelő azt mondta, nincs alkatrész, dobjuk ki. Akkor még nem mondtunk le róla, kerestünk olyan embert, aki megcsinálta. Most már nem volt érdemes többet költeni rá, főleg, mert valami komoly elektronikai baja lett. 

Egy egész éjszaka elég volt hozzá, hogy eldőljön, venni kell egy másikat. Tudtuk, mit akarunk, tudtuk, mekkora helyre fér be, tudtuk, hogy milyen márkát szeretnénk. Nem volt nehéz találni egyet Balázsnak már reggel, és ma délután már el is hozták Erikkel. Nagyon jó dolog ám, ha az embernek van három életerős fia, meg egy tettre kész férje, mert gyakorlatilag a kanapéról ülve végignézhettem az egész műveletet. Levitték a régit (otthagyták a vásárlás helyén, így nekünk már nincs gondunk az elektronikai hulladékkal), felhozták, és beüzemelték az újat. 

És tádám... Már meg is van az új mosogatógép.