Ma szerencsére már mindenki jól volt. Reggel még kicsit ingadozónak tűnt a helyzet, de azért már neki mertünk vágni annak a kirándulásnak, aminek a végén 2200 méter magasan voltunk fent a Teidén. Hát ilyen magasan még sosem voltam úgy, hogy a saját lábaimon álltam. Elképesztő volt az a rengeteg monumentális szikla, és azok a hihetetlen mélységek is. Nem is nagyon fényképeztem, mert semmivel nem tudom visszaadni az élményt, de az egészen biztos, hogy bármeddig élek is, emlékezni fogok rá. A legvégén, amikor felmentünk még oda, ahonnan a felvonó indul, azt éreztem, hogy én oda már ilyen emelkedőn képtelen vagyok felmenni, de sikerült, legyőztem magam, és felmentem. A felvonót már kihagytuk, úgyhogy azért a Teide tetején nem voltunk, de abszolút tökéletes élmény volt így is. Az meg, hogy az odavezető út milyen jó minőségű, hát nem semmi.
Hazafelé kicsit vadregényes úton jöttünk, egy olyan jó kis szerpentines részen, ami tök félelmetes, de gyönyörű.
Délután még Balázs, Erik és Roli voltak a strandon, a dagály miatt mondjuk fürödni nem lehetett, kint volt a piros zászló (és nagyon komolyan figyel a lifeguard mindenkire), de a hullámokat lehetett a partról élvezni. Egy órával a tetőzés előtt lezárták, akkor már nem engedtek senkit közel, de végig mindenhol kint voltak a rendőrségi szalagok.
Voltunk sütizni is, és sétálni is. Volt egy olyan rész, ahol megálltunk gyönyörködni a hullámokban, és hiába voltunk jó magasan, odáig is felcsapott, és Rolit jól beterítette a víz.
Jó kis nap volt. Nagyon meg tudnám szokni, hogy január végén 22 fok van, és csak akkor kell kardigánt venni, amikor fúj a szél.
És a képeket most nem tudom feltölteni, úgyhogy azt majd máskor.
1997-ben voltunk először,
VálaszTörlésDavid, anyukám halála után gondolta, érettségi előtt jó lesz kicsit itt kikapcsolódni 2 hétig.. aztán Szabóné bosszúból nem engedett érettségire
Matek fülbe-bácsi meg is jegyezte, na elnyaraltad az érettségi lehetőségét?
Sosem voltam rossz statisztikából, mégis ez esett egy tanárnak jól, hogy így viselkedjen.l, főleg azután, ahogy anyukám elment. Emberségből jeles ez a tanárnő ja, nem l.
De tudod Dia, nem bántam, ha ő ettől boldogabb? Ennél több vajon jutott neki boldogság??
Viszont én azóta rendszeresen járok vissza, mert egy örök szerelem ez a sziget ( mondjuk a többi tesója is, de Tenerife különösen).
A ha(!!) nincs ötlet hová, akkor vagy Ciprus vagy Tenerife a tuti célállomás.
Szerencsére T is imádja
Volt idő, amikor arról beszéltünk, oda vonulunk nyugdíj után. Még bármi lehet.
Nem tudom, hogy miért, de nagyon szeretjük!
Örülök, hogy neked is tetszik:)