Ma nem volt az a fergeteges péntek hangulatom, ami "elvárható" lenne egy pénteknél. :) Majdnem úgy volt, hogy mindegy is, milyen nap van. Főleg, mert ma reggeles voltam, tegnap meg ugye még délutános. Ez nem túl sok alvást jelentett, viszont jó sok nyűgös és álmos pillanatot napközben. Ráadásul már megint majd "leszakad" a nyakam minden nap, és csak akkor nem érzem ezt, amikor tényleg semmi nem ér hozzá. Amint van ott egy gallér, vagy kapucni, vagy akár csak a vállamon kicsit szűkebb fazonú valami, már végem van. Utálatos egy érzés, az biztos, meg idegesítő is. Kb. a harmadik ilyen órában már az agybaj kerülget mindig.
Délután azon kaptam magam, hogy ugyan hazaértem időben, mégis egy pillanat alatt egyedül találtam magam, mert Roland elment a barátjához, Balázs suliban volt, Erik focizni ment, majd kis idő múlva Patrik is elment focizni. Ezen felbuzdulva (jó, kicsit be voltam sértődve) elmentem a könyvtárba, hogy legalább olvasnivalóm legyen ma estére, aztán vásároltam is.
És aztán este sem volt sokkal különb a helyzet, mert Erik még elment focimeccset nézni, Patrik meginni egy sört a barátjával, Roli valami videót nézett, Balázs meg örült, hogy él..Igaz, nem lettem volna a legvidámabb társaság, így aztán mindenki jobban járt, hogy én meg elmentem a könyvemmel a kádba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése