Mondjuk, hogy haladtunk ma valamennyit megint előre. Persze, egyikünk sem elégedett, mert hogy is lehetnénk azok, amikor egy csomó minden egyáltalán nem úgy történik, ahogy mi azt elterveztük (ráadásul mindketten maximalisták is vagyunk). A jövő héten aztán megint csak a hétvége marad leginkább, abból is inkább csak egy nap, mint kettő, mert Balázs megint (kettő helyett is) hat napot dolgozik a hétből. Az az egy mondjuk bőven járna neki csak láblógatásra, de ha ezt teszi, akkor meg nem történik semmi, így biztos, hogy nem ezt fogja tenni.
Nem akarok mindig ezen kattogni, de nem nagyon tudok mást. Keresném a megoldást, ami tulajdonképpen nem létezik, és úgyis mindig az a vége, hogy csak magunkra számíthatunk. Egy biztos.. ha egyszer végre készen leszünk, sok-sok évig semmire nem akarom rászánni magam. Csak ezen legyünk túl. (ugyanitt gyakorlati időt biztosítunk kőműves tanoncoknak)
Holnap Erik kirándul, Patrik vizsgázik, Rolinak szerencsére semmi extra, ő "csak" iskolába megy. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése