2015. jún. 22.

22

Nem tudom, minek indult 22 évvel ezelőtt. Csak a saját részemről tudok nyilatkozni. Én azt tudom, hogy valahogy nagyon biztos voltam abban már 15 évesen is, hogy majd Ő lesz a férjem, hogy majd neki fogok gyerekeket szülni.
Egy csomót öregedtem azóta, lett egy jó pár ráncom, a hajam szinte teljesen fehér (de még befogja a hajfesték), de ez nem változott. Most is ugyanolyan biztos vagyok benne is, és magamban is, mint akkor. Pont ugyanúgy mosolygok rá, amikor meglátom, mint akkor. :)
Ez már így marad szerintem. :) Csak majd minél tovább tart, annál jobb lesz. :)

"Egy kapcsolat fejlődése olyan, mint a folyók egyesülése - fokozatosan történik meg, mielőtt a tengert elérik. Különbözőek a gyökereitek, ahonnét eredtek, de útközben bizonyos részeitek megtalálják egymást... azután, ahogy telnek az évek, újabb és újabb részek egyesülnek a lelketekben egyre nagyobb folyamokká. Soha többé nem lesztek már az a kicsi patak, aki voltatok..., de cserébe tiétek az óceán."
Paeli Suutari


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése