2025. nov. 7.

Könyves péntek


 Így az utolsó könyvre ebben a sorozatban egészen belejöttem az olvasásba, és annak ellenére, hogy azt gondoltam, ezt már nem is olvasom el, ez a rész tetszett a legjobban. Azt nem tudom, hogy azért, mert itt már semmire nem számítottam, vagy valóban a három pár közül ők álltak valamiért hoztam a legközelebb. 

Azt sajnos továbbra sem tudom mondani, hogy hű, milyen jó könyv volt, és valószínűleg az írónőtől sem nagyon fogok mást olvasni már. 

Szóval ezt mindenkinek a saját véleményére bízom majd. 

2025. nov. 6.

Meccsnap

 A munkanap ma szót sem érdemel, jót nem nagyon tudnék írni róla, rosszat nem nem szeretnék..

Munka után egy gyors bevásárlás következett, aztán először felmostam egy üveg köptetővel, utána négyszer igazi felmosóvízzel is. Nem éppen ez volt a terv délutánra, de hát ilyen is van. 

Mindegy, mindezek után azért tartva magam az eredeti tervemmel, elmentem a könyvtárba, és szereztem magamnak új olvasnivalókat. 

Az még mindig furcsa, hogy ma meccsnap van, és nem készültünk, nem indultunk hat körül, hogy biztosan időben odaérjink, bármilyen is a forgalom. Természetesen nézzük a tévében, és az a része nem annyira hiányzik, hogy most már jól fel kéne öltözni, és még akkor is fáznék egy kicsit. A többi minden más meg igen. Egészen más élmény ott a lelátón, mint itthon a kanapén. 

De a lényeg, hogy jelen pillanatban két góllal vezet a csapatunk. 

A másik jó hír, hogy holnap már péntek lesz. 

2025. nov. 5.

Szerda

 Ma is volt dolgom bőven, és csak úgy repült az idő a munkában. Megvolt ma a könyvvizsgáló első köre, mindent rendben talált. Decemberben jön még, az idén így döntöttek a könyvvizsgáló cégnél. 

Munka után ötre volt időpontom fodrászhoz,. Azon még mindig szívom a fogamat, hogy egy-egy ilyen alkalom majdnem háromszor annyiba kerül, mint az előző fodrásznál, de igazából annyival minőségibb minden, hogy még így is megéri. 


2025. nov. 4.

Kedd

 Ma tök jó hatékony napom volt, és mindent meg tudtam csinálni, amit terveztem. Legalábbis munkaidőben. Itthon már ugyanezt nem mondhatom el magamról, bár nem volt semmi extra fontos dolgom. 

Cserébe a hatékonyságért jó fáradt vagyok, és ma is rendetlenkedik kicsit a fejem is. 

2025. nov. 3.

Hétfő

 Ma reggel már igazán novemberi időre ébredtünk. Esett, fújt a szél, és hűvös is volt. Egy kicsit sem esett jól, főleg, mert már fejfájással ébredtem, és csak a második fájdalomcsillapító használt valamit. 

A munkaidő gyorsan elrepült, mert ma is rengeteg dolgom volt, gyakorlatilag minden percem be volt osztva, és amikor hazajöttem, inkább csak abbahagytam, nem pedig végeztem. Nincs ezzel baj, jobb ez így, mint unatkozni. 

Mire hazaértünk, már ment le a nap. Ezt nem nagyon szeretem, mert nem csak fáradtabb vagyok tőle, de olyan haszontalannak is érzem a napokat miatta. 

2025. nov. 2.

Vasárnap

 A tegnapi laza nap után azért ma nem ártott belehúzni, és áldozni a házimunka oltárán.. Becsülettel meg is tettem. Ki van mosva, össze van hajtogatva minden. Készült háromféle ebéd, délután sütöttem goffrit is. 

Fél van mosva, ki van takaríva a fürdő és a wc is. 

Én meg elégedett vagyok, de hulla fáradt. 

2025. nov. 1.

Jó kis nap

 Olyan gyönyörű napsütéses időre ébredtünk, hogy azért egy pillanatra el is gondolkodtam, vajon tényleg november elseje van, vagy szeptember elseje. 

Délelőtt a Balatont vettük célba, és nagyon jó is volt ott lenni, sétálni egyet a párton. Szomorúan alacsony a vízállás, de én még mindig bízom abban, hogy majd tavasszal megint jóra fordulnia mindennek. Nem szeretem az esőt, de majd úgy tekintek rá, hogy minden cseppre szükség van.. Azután, hogy nem olyan régen a tengerparton sétáltunk, és a tengerben fürödtünk, valóban nagyon kis jelentéktelen valami a mi magyar tengerünk, de olyan kedves a szívemnek, hogy sosem lennék képes rá, hogy bármit is becsméreljek, ami ott van. Úgy vagyok vele, mint Petőfi az ősszel "Tudja Isten mi okból szeretem, de szeretem" 

Lellén ebédeltünk a Burger'z Bar van. Nagyon finom hamburgert ettünk, és nagyon finom teát ittunk mellé. A teraszon ettünk, mintha csak tavasz lenne, vagy kora ősz. Sokáig emlékezni fogok erre is. 

Hazafelé még a fiúk kötötték az ebet a karóhoz, hogy nem megyünk a meccsre. Én mindenképpen menni akartam, úgyhogy még vonatot is néztem, hogy melyikkel kéne mennem. De aztán amikor hazaérkeztünk, és nem a garázsba állt be Balázs, hanem csak a ház előtt, mert "még megyünk a meccsre", akkor azért nagyon örültem. 

Meg összedobtam egy adag kakaós csigát, meg elpakoltam a ruhákat, amiket reggel kimostam, és aztán hát óra után kicsivel indultunk. 

Szerencsére ma este nem kellett megbánni, hogy ott voltunk, jó kis meccs volt, 4:1-rs győzött a mi csapatunk.