Mármint szerettem, mint tegnap a hétfőt. Még mindig nehezen térek napirendre magamban azon, hogy az idén úgy érkeztünk a Balatonra, hogy semmi tervünk semmire, csak úgy vagyunk. De amúgy működik, csak fura. Időnként van bennem késztetés, hogy menjünk Tihanyba, menjünk Badacsonyba, vagy bárhová, de mivel igen alacsony lenne a fogadókészség, így hagyom is. Sétálgatunk, meccset nézünk a kivetítőn, eszünk, beszélgetünk, pihenünk. És ennyi az egész. Én még a Balatonban nem voltam, ami az elmúlt évek után szintén fura, de eléggé lehűlt a víz, és egyébként is minden nap fúj a szél is, nekem ez nem strandidő. Mondjuk megvagyok így is, emiatt nincs bennem hiányérzet.
És miután ma este Argentína legyőzte Egyiptomot a nyolcaddöntőben, Erik sem csalódottan jött haza a meccsnézés után. Igazából egyre csak közelebb kerülünk ahhoz, hogy a családi tippjátékot ő nyerje, de végülis még van jó pár meccs, bármi megtörténhet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése