Még csak kedd volt ma, mégis olyan fáradtnak érzem magam, mintha már legalább csütörtök lenne. Ebben benne van az is biztos, hogy egész nap esett, és hideg volt, ami cseppet sem volt hangulatjavító hatással rám.
De elengedem ezt az időjárás dolgot, úgyis mindegy már. Reménykedem, hogy pénteken jó idő lesz már, legalább annyira, hogy a helyi Kowalsky koncertre elmehessek.
Patriknak már megkezdődött a vizsgaidőszak, amivel nekem annyi teendők van csak, hogy kivasalom az inget, meg aztán büszkén olvasom az eredményt, amit megír a messengeren. Vannak érdekes tanulmányai, igaz, ha mesél róla, a felét sem êrtem annak, amit mond, de próbálok okosan nézni, mert az mindig jó, ha beszélgetni akar.
Eriknek megint rezeg a léc matekból, amiért kicsit mérges vagyok rà, leginkább azért, amiért megint ilyen helyzetbe hozta magát, de amúgy úgy sejtem, hogy végszóra nekifekszik mindennek, és megcsinálja. Mint mindig. Abban a pillanatban tudja nagyon komolyan venni, amikortól tétje van.
Ma megint megjelent egy kis csomószerű valami a jobb fültövemnél. Mantrázgatom magamban, hogy nem lesz semmi baj, de azért kicsit vennem van a para.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése