Ma, a Balaton átúszás meghozta nekem azt az elképzelhetetlen boldogságot, hogy láthattam a két, szívemnek nagyon kedves hajót együtt, egy kikötőben, váltani egymást. Az a látvány, ahogy ez a két csoda itt volt, ebben a kis kikötőben, mindent megért. Nem tudom tényleg, hogy mi ez a nagy rajongás bennem ezek iránt a hajók iránt, de simán bármeddig ellennék azzal is, hogy nézhetem, ahogy ki-be járnak a kikötőben. Szóval, a Balaton átúszás kapcsán itt járt Bogláron a Szent Miklós is, ami a Szigliget nagytesója, és ezzel már önmagában is kiérdemelte nálam a szívem másik csücskét. Nem tudom volt e már valaha is itt, ebben a kikötőben, mindenesetre fenséges látványt nyújtott. A legfenségesebbek együtt voltak, amikor Szent Miklós épp elmenőben volt már, a Szigliget pedig érkezett. Végigfotóztam az egészet, és annyira örültem neki, hogy délelőtt úgy mentem a strandra, hogy nem fürdeni készültem, hanem zsebre raktam a telefonomat. :)
 |
| A Szent Miklós érkezik, a Füred távozik |
 |
| A Szent Miklós a balatonboglári kikötő "bejáratánál" |
 |
| A Szigliget váltja a Szent Miklóst |
 |
| Animáció a Szigliget érkezéséről (a google asszisztens csinál nekem ilyeneket) |
Azt csak remélni mertem, hogy nem utoljára láttam az idén a kedvenc hajómat.
És tessék.. estére valóra vált az álom, mert amikor a kikötőbe igyekeztünk banános-nutellás óriás palacsintát enni, akkor egy oldalpillantással megállapítottuk, hogy "jön a Szigliget". Muszáj volt megvárnom, hogy kikössön, minden pillanatát ki akartam élvezni, és meg akartam örökíteni.
Végre a helyén van. És remélem, hogy itt is marad. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése