Ma reggel a saját ágyambam ébredtem, ami valami egészen fura és szürreális érzés volt. Nem is tudom elmagyarázni, de valahogy kicsit ottragadtam a balatoni feelingben. Nehezen is indult be a nap, de végül persze megérkeztem ide, a jelenbe, és lett ebéd is.
Olyan nap volt, mint bármelyik másik vasárnap, kora délután Patrik is befutott. Tegnap este Pécsen volt programjuk, nem is számítottam rá, hogy végül hazajön még, de örülök neki, hogy így tett. Ebédelt, vitt magával sütit is, elcsomagoltam neki a maradék főtt ételt is.
Holnap hajnalban dolgozni megyünk, amihez jelen pillanatban semmi kedvem sincs. Ebben a lelkiállapotban bármeddig szívesen lennék itthon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése