Továbbra is tart ez a borzasztó sötétség és szürkeség. Amit egyébként remekül ellensúlyoz(na) a lakás szinte minden szegletében elhelyezett fényforrások, csak az a baj, hogy kevés ideig látom. Az adventi időszak az elcsendesedés ideje lenne, amikor az ember befelé figyel, és készül arra az elképesztő és katartikus örömre, és boldogságra, amit a karácsony jelent. Ehhez képest szinte mindenhol ez az év legmegterhelőbb időszaka, mert még mindenki hajt, hogy meglegyen az ünnep előtt, aminek a saját céljai érdekében meg kell lennie.
Emlékszem, amikor kicsik voltak a gyerekek, szanaszét idegeskedtem magam mindig, hogy még nincs ajándék, még nem jutottunk el vásárolni, közben most már rég nosztalgiával gondolok arra az időszakra, és csodálkozom, hogyhogy nem tudtam akkor, hogy micsoda jó dolgom van. Egyébként tudtam, csak nem sejtettem.
Minden nap akad valami plusz hátráltató tényező is, ma például a nokedli éves utáni borzasztó gyomorfájás volt ez. Annyiszor megfogadtam már, hogy nem eszek többet, de aztán mindig elfelejtem, hogy nem kéne.
Hát nem tudom... nekem valahogy sosem sikerül azonosulnom ezzel az elcsendesedéssel, meg a befelé figyeléssel, és a karácsony sem okoz igazán katartikus örömöt, inkább teherként élem meg és túl akarok lenni rajta. ugyanolyan rohanás az ünnep is, mint az azt megelőző időszak. Utálom a zsúfolt várost, az tömeget, a kényszervásárlást, hogy már két hete nincs bevásárlókocsi a lidl előtt, mikor megyünk, mert annyian vannak, de mindenki csak lődörög, telefonálgat a hatalmas, üres bevásárlókocsi felett a szűk folyosón... a plázák rettenetesek... bömböl a hangulatosnak hitt zene, amit az embertömeg túl akar kiabálni, egy nagy zsivaly az egész, kilométeres sorok a pénztárnál, pedig mindenkinek csak 1 holmi van a kezében... brr.... csütörtökön volt 2 órám az árkádban, míg Marci edzésen volt, ez alatt tudtam venni zsemlét másnapra a spárban, meg egy másik boltban kivártam a sort a pénztárnál, és ennyi... szerintem ez nem normális.
VálaszTörlésDe már nem bosszankodom ezen. ( vagyis de, mégis :-D )
Ezt megértem.
TörlésÉn ezzel a jelenséggel sokkal kevesebbet találkozom szerencsére, mar csak azért is, mert egy vidéki kisvárosban élek. A vásárlások zömét online intézem, de valóban y amikor bemegyek bárhová, sokkal többen vannak.
És valószínűleg másképp élem meg amiatt is, mert mi karácsonykor elutazunk, és valóban a pihenésre fordítjuk a karácsonyt.