2018. febr. 20.

Pár perc

Csúnyán meg fogom èn ezt bánni hajnalban, de most, tizenegy óra után tíz perccel mèg annyira jó itt ülni a nappaliban a kanapèn. Nincs kedvem bemenni lefeküdni, pedig fáradt vagyok, ès nyilván tíz percen belül aludnèk is, ha megtennèm.
De itt most olyan jó bèkessèg van, hallom Balázs szuszogását, hallom az óra ketyegèsèt, hallom, hogy Patrik mèg valamit nèz a laptopján. Gyakorlatilag üres a fejem is, nem gondolkodom èpp semmin, csak èlvezem ezeket a csendes perceket.


1 megjegyzés:

  1. Én a hajnalokkal vagyok így. Sokan kérdezik, hogy ha visszafeküdnék, nem tudnék-e visszaaludni. Régen nem próbáltam már... mert a hajnali csen is olyan jó.

    VálaszTörlés