Bevallom, elsősorban a kíváncsiság vezérelt, amikor ezt a könyvet hetekkel ezelőtt megláttam a könyvtárban (és nem is véletlen, hogy ez az utolsó az akkor elhozott kupacból). Kíváncsi voltam rá, hogy mégis hogyan ír egy hercegné (mégha tudom is, hogy volt segítsége is ebben)
A történet egyébként a saját családjából merített ihletet, a dednagynénje életéről van szó. A viktoriánus korba megyünk vissza, már -már elképzelhetetlen világba, ahonnan a főhősünk teljesen kilóg. Kicsit olyan is, mintha ő maga a jövőből érkezett volna oda a maga életfelfogásával, merészségével.
Nagyon részletesen kidolgozott minden, és annak ellenére is jó olvasni, hogy azért azt be kell vallani, nem éppen kiemelkedő a saját műfajában sem, bár nem tudnám egyértelműen besorolni sem a romantikus, sem a történelmi, sem pedig a családregények közé. A három keveréke inkább.
Nem rossz, de az "egyszer el lehet olvasni, ha épp nincs más" kategória.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése