Ebben a hónapban ez volt az utolsó hétfői munkanapom. Ennek megfelelően ez lesz a hét összes többi hétköznapjával is majd. Jó lesz kiszakadni onnan, pedig most van az, hogy igazán magamra találok. De ide fogok visszajönni is, és mindent onnan fogok folytatni, ahol abbahagytam. Azt meg elengedem most, hogy lehet, hogy több hét is eltelik majd, mire újra ugyanaz a rend lesz, mint most. Nem baj.
Sokkal fontosabb, hogy együtt leszünk. Annyira szeretném visszavarázsolni a tavaly ilyenkor várakozás hangulatát, azt az izgatott tervezgetést, azokat az érzéseket, amik akkor voltak. Nem nagyon megy, minden igyekezetem falakba ütközik, nagyon erős betonfalakba. Abban reménykedem, hogy majd ott kicsit kevésbé lesz erős az a beton, és keletkezik rajta némi repedés, amin keresztül beszivároghatnak majd jó élmények is.
De mindenképpen megpróbáljuk az idén is a legjobbat kihozni mindenből.
Tudom, milyen nehéz ez a helyzet... Mi pont így voltunk tavaly, konkrétan az unokanővérem temetéséről mentünk a Balcsira, mert le volt foglalva nyár elejétől a szállásunk, és akkor nem gondoltuk volna, hogy augusztusban az lesz, ami lett sajnos... Főleg a fiúk miatt mentünk, de aztán nagyon jót tett így utólag az a kis ottlét, pedig mi, de legfőképpen én sem így indultam neki, de valahogy elsimította a dolgokat és talán egy picit helyére is került minden...
VálaszTörlésszerintem jót fog tenni Nektek a nyaralás, máshol lenni, mást csinálni, mint a hétköznapokon.
VálaszTörlésTavaly mi lemondtuk a horvátországi nyaralást, Feri anyukája miatt, a Balatonra is csak én mentem a fiúkkal, és egész évben éreztük a nyaralás hiányát.
Szóval menjetek, érezzétek jól magatokat, és pihenjetek, töltődjetek amennyit csak tudtok!