Nálunk legalábbis. Mert a naptárban másik névnap van. De mi az övét is jól megkevertük, akárcsak Erikét. Mert a naptári névnap július 15-e. És az nem olyan jó, mert júliusban Patrik szülinapot ünnepelünk. Így lett ez a szeptemberi Roland a mienk... meg úgy, hogy van nekem egy unokabátyám, akit szintén erre a névre kereszteltek annak idején, és nekik akkor azt mondták, ilyenkor van a védőszentjének a napja.
Szóval, ez a két ok volt, amiért pont ez a nap lett a névnap. :)
A Roland férfinév közvetlenül a német Roland név átvétele. Jelentése: vakmerő hős. Rokon nevek: Loránd, Lóránt.
A jelentéssel nincs mit vitáznom, mert nagyon igaz. Még. Hogy aztán a későbbiekben mi lesz, azt ugye nem tudhatom.
Azért még azt megörökítem, hogy mennyire nehezen kapott ő nevet annak idején. Mert ugye a Patrik Martinnal, és az Erik Márkkal elég nagy magabiztossággal kilőttünk négy legjobban tetsző fiúnevet. Az nem volt tudatos, hogy mindkettejük mindkét neve azonos számú betűből áll, sőt, bármily hihetetlen is, az M betűvel kezdődő második név is véletlen. Nem úgy a kiskirályfinál.... ott már tudatosan kerestünk nevet. Vagyis tudatosan nem kerestünk, egészen a 19. hétig, amikor biztossá vált, hogy két újabb fiúnevet fogunk adni. Itt kezdődött... én ragaszkodtam hozzá, hogy ha már a két nagyobbé viszonylag összecseng, akkor már az övé se üssön el. A "rik" végződés lett volna az igazi, de sem az Ulrik, sem a Henrik nem jött be. A második nevének a Milán azonnal eldöntetett. De kellett találni elé valamit. Sehogy sem boldogultunk.. végül mondtam, hogy már mindegy.. csak találjunk már neki valamit.. Én szerettem volna Danit, a páromnak nem tetszett. Ő szeretett volna Kornélt, engem a hideg rázott tőle. Aztán előállt ezzel a Rolanddal. Kapásból lehurrogtam, hogy azt nem lehet, mert van már a családban egy Roland (ő volt az esküvői tanúm), elég is lesz. De nem tudtam előállni egy "jobb" névvel. Pedig volt ám mindenféle javaslatom... Somától kezdve Balázson keresztül mindenféle... makacsul Rolandot akart. Végül addig-addig Rolandoztuk, míg maradt. Volt még egy kisebb képzavar, merthogy a Roland Milán annyira nem cseng össze, de nem vett rá senki az egyébként nagyon jól hangzó Roland Morganra. :D
Nem bántam meg egyébként, mert illik hozzá a neve. A Roland is, a Roli is, néha még a Rolcsi is (óvónénik szokták így hívni). És édes volt, ahogy a kórházban a csecsemősnővér hívta: Rolinka.
Hát így lett nekünk egy vakmerő hős Rolikánk. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése