A múlt heti csúcs hét után ez a mostani borzasztóan szenvedős. Nem nagyon volt még olyan nap, ami tök jó lett volna, vagy a munkahelyen élek túl, vagy itthon. Az itthon töltött idő nagy részében vagy pakolok a konyhában, vagy pihenek a kanapén. Pedig amúgy tök jó sorom van, mert Balázs magára vállalja a főzést mostanában, ő nagyjából tizenöt perc alatt is finomabbat kreál, mint én egy óra alatt.
Pedig ez a napsütés, és tavaszi meleg tök jó, és nagyon tetszik, hogy végre nem didergek több réteg ruhában is.
De holnap legalább már péntek lesz, ami a legrosszabb heteken is mindig jó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése