Ezeknek a beszélgetéseknek kapcsán persze elgondolkoztam. Jól esett a dicséret, és hogy sok év után is még erről is emlékeztek rám. Valahol a padláson még vannak olyan füzetek, írógéppel írt novellák, amiket szerelmes tini lányként írtam. A füzetekböl már lehet, hogy kikopott az írás, mert ceruzával írtam.
Azóta sokat gondolkodom rajta, hogy vajon van e még elég türelmem az íráshoz, van e bennem elég kitartás, hogy elővegyem és leporoljam a régi àlmot.
Szerintem lenne...hajrá! :-)
VálaszTörlésSzerintem én megpróbálnám :) , szóval tényleg hajrá...
VálaszTörlésÉn is szeretek írni, viszont annak ellenére, hogy itthon vagyok, nem nagyon csinálom - csak amit esetleg megrendelnek tőlem :) - mindig valahogy úgy voltam vele, hogy ehhez kell lelkiállapot is. Ami egyébként talán igaz is, mert minden élethelyzetben nem tud az ember csak úgy írni, de legalább ennyire kell az elhatározás is - erre jöttem rá :) ...
Köszönöm a bizalmat, biztatást, én kevésbé bízom magamban, főleg, hogy valóban szükség van lelkiállapotra is az íráshoz. Na majd meglátjuk..
VálaszTörlés